A kukoricabogár imágója és lárvája egyaránt kártékony. A lárva a fő kártevő. A gyökerek rágásával, kiodvasításával okoz gazdasági kárt. A fiatal lárvák a gyökér csúcsától a gyökér alapi részéig rágnak járatokat, az idősebb lárvák pedig a vastagabb gyökereket pusztítják. A fejlődő növények tápanyagellátottsága és vízfelvétele részben gátlódik, ezzel a növény visszamarad a növekedésében. A növény támasztása gyengül és erősebb szél hatására eldől. Később a kukorica regenerálódása miatt újra függőlegesen nő, de a talajszinten láthatóvá válik az ún. lúdnyak tünet. Az imágók a kukorica virágporával, a bibeszálakkal táplálkoznak és a leveleket károsítják. A levélerek között hámozgatnak, és a zsenge leveleket át is rághatják. Az imágó fő kártétele a bajusz lerágásával jelentkezik. Virágzás idején a bajuszszálak hiánya termékenyülési zavarokat okoz. Később a bogarak befurakodnak a csuhélevelek alá és az érő szemeket rágják meg.

A kukoricabogárnak évente egy nemzedéke fejlődik ki. A tojások telelnek a talaj felső 15 – 20 cm – es rétegében. A lárvakelés tavasszal, május második felétől június közepéig húzódhat. A kikelő lárva a gyökerek CO2 kibocsátása hatására vonul a tápnövényhez, és kezdi meg a károsítást. A lárva 30 nap alatt fejlődik ki a gyökereken, majd bábozódik. Ez a bábnyugalmi időszak 5 – 10 napig tart. Az imágók rajzása június közepétől indul, először a hímek megjelenésével. A párosodás után a nőstények még érési táplálkozást folytatnak 7 – 10 napig, majd megkezdődik a tojásrakás. Egy nőstény akár 500 – 1000 db tojást is képes lerakni. A tojásrakás július közepétől akár augusztus végéig húzódhat. A nőstény a tojásrakáshoz a nedves, szerves anyagban gazdag, laza szerkezetű talajokat részesíti előnyben. Az imágók táplálkozására, repülésére, és termékenységére, a 10 - 30 Cº közötti hőmérséklet az optimális. A maximális tojásrakás 15,5 és 21 Cº között történik.

A kukoricabogár fő tápnövénye a kukorica. Ettől eltérően a bogarak táplálkozását napraforgón, tökön, dinnyén, babon, lucernán, szőrös disznóparéjon is megfigyelték.

A kártevő előrejelzése legegyszerűbb módon szexferomon csapdával lehetséges. Ezek a nőstény bogár ivari feromonjait hasznosítják a bogár csalogatásában. Létezik olyan csapda is amelyek virág - illatanyag kivonatokat tartalmaznak csalogatóanyagként. Ez a típus a bogarak kedvelt csalétkét a tökfélék virágát utánozza. A nagy számú imágó gyűjtésére a varsás csapdatípus alkalmas, amely az előbb említett csalogatóanyagok mindegyikét tartalmazza. A kukorica bogár előrejelzéséhez használhatjuk az imágószámlálás módszerét, amikor 20, egymástól 5 méterre lévő növényen határozzuk meg az imágók egyedszámát. Ha az átlagos egyedszám 0,5 – 0,7 körüli, akkor a következő év tavaszán védekezés szükséges. A másik lehetősége az előrejelzésnek a lárvák vizsgálata. A táblán 10 db növény gyökerét vizsgáljuk meg 20×20 cm – es talajkockával. Ha a lárvák száma növényenként 2, vagy több, a következő évben gazdasági kártételre számíthatunk.

A kukorica bogár elleni védekezés leghatékonyabb módja a vetésváltás. Ha a kukoricatáblán lárva fejlődött ki, akkor a növényegészségügyi hatóság zárlatot rendel el, amely kötelezi a termelőt arra, hogy a fertőzött területen a következő évben nem lehet kukoricát termelni. Vetésváltással megakadályozzuk a következő nemzedék tápnövényhez jutását. A megfelelő agrotechnikai eljárások is segítséget nyújtanak a védelemben (öntözés, harmónikus tápanyagellátás, késői vetés és talajfertőtlenítés, árvakelésű kukorica irtása).