- A magyar mezőgazdaság fajlagos támogatottsága Szlovéniát követően második a sorban a tíz újonnan csatlakozott EU-tagállam között - mondta Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter csütörtökön egy tanácskozáson csütörtökön Budapesten.

A miniszter rámutatott: a magyar agrárgazdaság uniós csatlakozásának feltételeit a hatéves felkészülési időszak utolsó két évében kellett lényegében megteremteni, mivel ekkor végezték el a csatlakozást előkészítő feladatok 80 százalékát.

Németh Imre jelezte azt: a magyar agrárgazdaság normatív területalapú támogatása ebben az évben mintegy 70 euró hektáronként, míg a lengyel vagy a szlovák agrárium ugyanilyen mutatója csak 40 euró körül mozog.

A magyar gazdálkodók a régebbi EU-tagok támogatottsági szintjét várhatóan 2010-ben érik el oly módon, hogy az első három évben az uniós támogatottság mértéke 5-5 százalékkal, míg az azt követő időszakban 10-10 százalékkal emelkedik, a nemzeti kiegészítés pedig szinten marad, azaz 30 százalékos lesz az egész időszakban.

A miniszter jelezte, hogy Magyarország "agrárágazati uniós csatlakozását" a koppenhágai tárgyalások határozták meg, ahol a lehető legkedvezőbb eredményt érte el a magyar tárgyalóküldöttség. A magyar agrárágazatnak egy területen sem kell termelését visszafogni.

Németh Imre ugyanakkor utalt arra, hogy az unió agrárpolitikáját az a berlini megállapodás határozza meg 2013-ig, azaz a következő EU-költségvetési időszak végéig, amelyet Franciaország és Németország kötött.

Ennek alapján az új költségvetési időszak végéig, azaz 2013-ig a mezőgazdasági támogatások az EU-ban lényegében szinten maradnak, azaz csak a reálérték tartása a cél. Így 45-50 milliárd eurós támogatásra lehet számítani évente.

Németh Imre ugyanakkor utalt arra, hogy 2007-től, azaz az uniós új költségvetési időszak kezdetétől a magyar lehetőségek a pénzügyi területen növekednek. Szakértői számítások szerint ugyanis ebben a pénzügyi ciklusban három-ötszörös támogatással lehet számolni az agrárium területén, mint jelenleg.

A miniszter jelezte: a SAPARD-forrásokat teljes egészében ki tudja használni Magyarország. Azokat a pályázatokat, amelyek e program keretében már nem finanszírozhatók, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programból (AVOP) kívánják finanszírozni. Erre a célra a mostani költségvetési időszak, azaz 2006 végéig mintegy 105 milliárd forint áll rendelkezésre.

Folyik a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) véglegesítése is, amelyet várhatóan még a nyáron elfogadhatnak. E program finanszírozására 2006 végéig 143 milliárd forint áll rendelkezésre.

Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy a magyar agrárgazdaság stratégiáját az 1997-ben elfogadott, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény határozza meg. A nemzeti agrárpolitika célja pedig a magyar agrárgazdaság versenyképességének biztosítása, a munkahelyteremtés, valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítése ezen a területen. Mindezt úgy kívánják elérni, hogy az alapvető kérdésekben szakmai konszenzus alakuljon ki.

Benedek Fülöp utalt arra is, hogy az agrárágazat pénzügyi konszolidációját az elmúlt két évben végrehajtották. Tavalyelőtt rendezték az éven belüli hitelek visszafizetését 60 milliárd forintos támogatással.

A múlt évben a beruházási hitelek támogatására 12,5 milliárd forintot adott a kormányzat, míg az aszálykárok enyhítésére további 10 milliárd forintot és egy 50 milliárd forintos hitelkeretet biztosított. Ebben az évben az Európa-Terv agrárhitel-program keretében 236 milliárd forinthoz juthattak a mezőgazdaságban tevékenykedők. Egyéb fejlesztésekre pedig további 110 milliárd forint állt rendelkezésre.

Benedek Fülöp fontosnak tartotta, hogy a magyar agrárgazdaság versenyképessége érdekében ne csak az Európai Unió piacain jelenjenek meg a magyar agrártermékek és élelmiszerek, de az unión kívüli országokéban is.

A közigazgatási államtitkár jelezte azt is, hogy a 2004-re az agrárium rendelkezésére álló 290 milliárd forintos támogatási keretből eddig mintegy 230-240 milliárd forintot használtak fel