|
Gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides)
2004.07.12. 20:45
A
gabonafutrinka az őszi kalászosok közismert károsítója, de tavaszi
kalászosokban és kukoricavetésekben is okozhat kárt. Azokon a táblákon
gyakori, ahol monokultúrában zajlik az őszi kalászosok termesztése. Az
imágó és a lárva is kártékony. A lárva (a csócsároló), őszi búzán, őszi
árpán, őszi takarmánykeverékeken, rozsvetésekben, fűmagtermő
gyeptelepítésekben egyaránt előfordulhat.
A
lárva szeptember - április hónapokban, enyhe télen megszakítás nélkül
károsít. A vetés a károsítás hatására foltokban kipusztul. A csócsároló
már a fiatal leveleket az aknáiba húzza és csócsárolja, csak a rostos
szövetrészek maradnak meg. Ezek eleinte még zöldek, majd megbarnulnak.
A rágás, hámozás az alsó levelek fonákán, a levéltőben és a hajtás
szárán indul. A vetések, már ősszel kipusztulnak, vagy a csócsárlás
következtében legyengült növények nem tudnak áttelelni. A kártétel
különösen tavasszal látható jól. A bogarak kártétele a tejes és
viaszérésben lévő gabonaszemeken jelentkezik, ahol a szemek csúcsi
részén gödrösen rágnak.
A gabona futrinkának évente egy
nemzedéke van. A lárvája telel a talajban, de a tél folyamán és
tavasszal is károsít. Májusban bábozódnak a talajban 10 - 20 cm mélyen.
A bogarak június elején jelennek meg. Nap közben főként résekben,
repedésekben húzódik meg, majd alkonyatkor repül és mászik a
kalászokra. Augusztusban történik a párosodás. A tojásrakáshoz nyirkos
talajokat keres és 10 - 30 - as csoportokba rakja tojásait. Egy nőstény
80 - 100 tojást rak élete során. A csócsároló lárva szeptemberben kel
ki. A kelés után aknát készít magának a növény töve mellé, mert a fényt
kerüli és nappal ebben húzódik meg. Vedlése időszakában nem táplálkozik.
A
gabonafutrinka lárvája a kötött talajokat kedveli, laza homokos
területeken nem él meg. A hótakaró nélküli tél kedvez számára. +4 Cº
alatt a kártételük megszűnik. Sok természetes ellensége van, mint
például a fürkészlegyek, ragadozó bogarak, vetési varjú, vakondok…
Előrejelzésére,
az imágó népesség felmérésére, a pohárcsapdázás használható. Ennek a
lényege, hogy a táblán átlósan a talajba poharakat süllyesztünk, úgy
hogy a pohár pereme a talajszint alatt 0,5 cm - rel legyen, majd a
pohárba ölő anyagot teszünk. A talajszinten mozgó imágók ebbe a
poharakba hullanak és ha egy pohárban, egy hónap alatt 5 - 6 bogár
gyűlik össze, veszélyes mértékű lárva megjelenésre számíthatunk. Ha az
augusztus - szeptember csapadékosabb, számíthatunk a lárvák nagy
számára, mert ekkor a tojások pusztulása kisebb mértékű. A búzacsomós
csalogató módszer a lárvák egyedszám felmérésére alkalmas. A
búzacsomókat háromszög alakban 60 cm távolságban vetjük el, és a
kizöldellő búza gyökérzetét kell megvizsgálni. Ha a három búzacsomó
alatt 3 - nál több fiatal lárva van, javasolt a preventív védekezés.
Kelő vetésekben ha egy - egy véletlenszerűen kiválasztott m2
- en 2 db lárvát észlelünk, azonnali védekezésre van szükség.
A
gabona betakarítása utáni talajelmunkálás és vetés előtt végzett
talajművelés - szántás jelentősen csökkenheti a kártevő létszámát. A
vetésváltással, vagy őszi kalászos utáni tavaszi kalászos vetésével is
megakadályozhatjuk a kártevő fellépését. A kémiai védekezés
talajfertőtelenítéssel, a vetés előtt 8 - 10 nappal, vagy a vetéssel
egy menetben végezhető el, megelőző jelleggel. Ha a megelőző védekezés
elmaradt, a fiatal lárvák ellen a felületi kezeléssel védekezhetünk,
ősszel. Ekkor a fagyok beállta előtt kell a fiatal lárvák elleni
permetezést időzíteni.
Nagy Krisztina - előrejelző, Veszprém Megyei Növény-és Talajvédelmi
Szolgálat, Csopak
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
