Áfa fizetési kötelezettség
2004.07.14. 09:53
Akár legális, akár illegális úton juttatnak be egy
terméket külföldről belföldre, főszabály szerint termékimportcímén
ÁFÁ-t kell utána fizetni. Az adófizetési kötelezettség jellemzően ahhoz
a termékimporthoz kapcsolódik, amikor az áru behozatalának célja a
belföldi forgalom (belföldön történő továbbértékesítés célján túl az az
eset is, amikor az árut tartós /végleges saját használatra hozzák be)
és a terméket belföldi forgalom számára vámkezelik, vagy (ennek
elmaradása esetén) így kellett volna vámkezelni. De ugyanúgy
megadóztatják azt a termékimportot is, amelynek eredeti célja ugyan
árutovábbítás, raktározás, bérmunka keretében történő feldolgozás, vagy
ideiglenes behozatal volt (és ekként is vámkezelték), de utóbb
bekövetkező körülmény (pl. a visszaviteli, vagy elszámolási határidő
lejárta) miatt a jogszabályok a belföldi forgalom számára történő
vámkezelési szabályok alkalmazását írják elő.
Az
adófizetési kötelezettség az importálót terheli, azaz elsősorban azt a
természetes személyt, jogi személyt, jogi személyiség nélküli (de
vagyoni jogokkal rendelkező) szervezetet, aki (amely) először szerez
jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen
(eladja, használatba adja, megterhelje, stb.). Amennyiben nincs ilyen
személy (szervezet), importálónak azt tekintik, aki (amely) a terméket
a "belföldiesítő" vámkezelésre okot adó körülmény keletkezésének
időpontjában birtokolja (ilyen lehet például a határon elkapott
csempész is).
A termékimport utáni adót a
vámhatóság állapítja meg határozattal (kivetéses adózás). Adóalapként a
vámérték, az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékos
költségek (pl. biztosítási, fuvarozási költségek), valamint a
termékimporthoz kapcsolódóan kivetett egyéb közterhek (vám,
statisztikai illeték, stb.) együttes összege szerepel, a fizetendő adó
pedig - az általános szabályok szerinti adómérték alkalmazásával.
Míg
a termékimport utáni adózás nem feltétlenül kötődik gazdasági
tevékenységet végző személyekhez, az adófizetési kötelezettség másik
esetköre igen: ÁFÁ-t ugyanis az adóalanyok által belföldön teljesített
termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások után is fizetni kell.
Adóalannyá
többek között az tesz valamely személyt, szervezetet, hogy saját
nevében gazdasági tevékenységet végez (tekintet nélkül annak céljára és
eredményére). A gazdasági tevékenység a bevétel elérése érdekében
rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység. A
"rendszeresség" azt jelenti, hogy a kifejtett tevékenység tartósabb
jellegű, az adott személy (szervezet) "megélhetésében" nem
elhanyagolható mértékű, az "üzletszerűség" pedig a nyereségre való
törekvést is takarja. Elég csak az egyik jellemzőnek megjelennie a
bevételszerzési célú tevékenység mellett, haszon, vagy a várt
bevétel elmaradása esetén is gazdasági tevékenységről beszélhetünk.
Nincs
tételes felsorolása annak, milyen tevékenységeket lehet e tekintetben
figyelembe venni, legfeljebb példákat mondhatunk: kereskedelmi,
építőipari, mezőgazdasági, feldolgozóipari stb. Nem minősül azonban
gazdasági tevékenységnek, ha azt olyan munkavégzésre irányuló
jogviszony keretében végzik, amely a megbízó (munkáltató)
felelősségével alá - és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés
feltételeiben és díjazásában. Így például a munkaviszony, vagy
közszolgálati jogviszony keretében történő munkavégzés sem eredményez
adóalanyiságot, hiába jelenik meg a bevételszerzési célú rendszeres
tevékenység.
Tekintettel arra, hogy az
adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység fogalma ennyire tág,
rájöhetünk: adóalannyá nemcsak egyéni és társas vállalkozások
válhatnak. Elvileg adóalany lehet bármilyen személy (szervezet), aki
(amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket
vállalhat, perelhet és saját nevében gazdasági tevékenységet végez. Így
ÁFA-alannyá válhat lényegében minden nagykorú, cselekvőképességet
érintő gondnokság alatt nem álló magánszemély (pl. a kontár), ha saját
nevében gazdasági tevékenységet végez, sőt az adó alanyává válhat a
gazdasági társaságnak nem minősülő jogi személy is (pl. egy közhasznú
társaság, egyesület, költségvetési szerv, stb.).
Az
ÁFA alanyai adóköteles tevékenységük megkezdésekor tett
bejelentkezéskor kötelesek nyilatkozni arról, ha valamelyik különleges
adózási módot kívánják alkalmazni, vagy az alanyi adómentességet
választják, illetve arról, hogy kizárólag tárgyi adómentes értékesítést
végeznek, vagy tárgyi adómentesség helyett adóalanyiságot.
Az
adóalanyiság a szervezeti formán túl a honossághoz sem kötött: elvileg
egy külföldi kiskereskedő is adóalannyá válhat, ha rendszeresen vagy
üzletszerűen bevételszerző tevékenységet folytat. Amennyiben pedig az
adóalany belföldön termékértékesítést, vagy szolgáltatásnyújtást
teljesít, az ÁFA - fizetési kötelezettség fennáll.
Teljesítési hely:
Az, hogy valami belföldön teljesül-e, vagy sem, nem mindig a tényleges
fizikai teljesítés helyszínétől függ. Termékértékesítések esetén
főszabály szerint a teljesítés helye az a helyszín lesz, ahol a termék
az (ÁFA - törvény szerinti) teljesítés időpontjában található.
Amennyiben az értékesítés teljesítéséhez még a termék fel-vagy
összeszerelése is szükséges, a teljesítés helyét a fel-vagy
összeszerelés helye határozza meg. Ha az értékesítés teljesítéséhez a
terméket még el kell fuvarozni, a teljesítés helye általában a
fuvarozás megkezdésének helyszíne.
Kicsit több
szabály vonatkozik a szolgáltatásnyújtásokra. Főszabály szerint a
teljesítés helyét a szolgáltatást nyújtó székhelye, illetve állandó
telephelye, ezek hiányában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási
helye határozza meg. Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó
szolgáltatásoknál az ingatlan fekvése, közlekedésnél (fuvarozásnál,
szállítmányozásnál, azok megszervezésénél és közvetítésénél) a
ténylegesen megtett útvonal a teljesítés helye. A tényleges fizikai
teljesítés helyszínét vesszük figyelembe, pl. a kulturális, tudományos,
oktatási, szórakoztatási szolgáltatásoknál, termékek szerelésénél,
raktározásnál, termékhez kapcsolódó szakértői tevékenységnél. A
megrendelő székhelye (állandó telephelye), ezek hiányában állandó
lakóhelye (szokásos tartózkodási helye) lesz az irányadó, pl. termék
bérbeadásánál, szellemi alkotásokhoz fűződő jogok átengedésénél,
reklámszolgáltatásoknál, ügyvédi és adóügyi szolgáltatásoknál, pénzügyi
szolgáltatásoknál, munkaerő kölcsönzésénél, távközlési
szolgáltatásoknál.
Amennyiben az adóalany által
teljesített termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás fentiek
szerint meghatározott teljesítési helye belföld (azaz a Magyar
Köztársaság területe, ideértve a vámszabad- és tranzitterületeket is),
valakinek adót kell fizetni. Az adót főszabály szerint az az adóalany
fizeti, aki (amely) a termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást
teljesítette.
De mi van akkor, ha ez az adóalany
külföldi, azaz nincs belföldön székhelye, állandó telephelye stb.? Ez
leginkább azon szolgáltatásnyújtásoknál okozhat problémát, ahol a
teljesítés helyét nem a szolgáltatást nyújtó székhelye (állandó
telephelye, lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye) határozza meg.
Ilyenkor az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelő, belföldi
honosságú (székhelyű, állandó telephelyű, stb.) adóalany fogja
megfizetni. Ha például X osztrák magánszemély Y győri vállalkozó
megrendelésére, az általa biztosított győri helyiségben díj fejében
rendszeresen bábszínházi előadást tart, adófizetési kötelezettség
keletkezik, hiszen X adóalanynak minősül a rendszeres bevételszerző
tevékenység miatt és belföldön szolgáltatást is nyújt (kulturális és
szórakoztatási szolgáltatásoknál a tényleges fizikai teljesítési hely
határozza meg azt, hogy belföldi-e a teljesítés, vagy sem), azonban az
adót Y győri vállalkozó fizeti meg, mivel X állandó lakóhelye (szokásos
tartózkodási helye) külföld.
Új szabály, hogy a
számlakibocsátó, aki ÁFÁ-t feltüntető bizonylatot bocsát ki,
adófizetésre kötelezett akkor is, ha nem adóalany, vagy egyébként nem
bevallásra kötelezett.
ÁFA visszaigénylési lehetőség a Közösség
vámterületét elhagyva
Az adó visszatérítési jog a következő esetekben áll
fenn:
- az utas, illetve megbízottja a terméket új állapotban
külföldre viszi, és ezt a tényt a vámhatóság a számlán, vagy az
egyszerűsített számlán, továbbá a külföldi utas ÁFA visszaigénylő
lapján igazolja,
- a terméket külföldre szállítják a vásárlás napjától számított 90.
napig, valamint,
- a kivitel és az adó-visszatérítés kérelmezése közötti időtartam
nem haladja meg a 183. napot.
Új állapotú terméknek
- a személygépkocsi kivételével - az minősül, amely a külföldre történő
kivitel időpontjában a vásárláskori eredeti csomagolásban van, s
amelyet - az arra utaló jelek alapján - rendeltetésszerű használatba
nem vettek, ide nem értve a kipróbálást.
Gyakori
félreértés szokott lenni, hogy a külföldiek személygépkocsijának
javításához felhasznált alkatrész után kívánják az ÁFÁ-t
visszaigényelni. Erre nincs lehetőség, hiszen a beépített alkatrész a
jármű működése során használatba vételre került!
Új
állapotú személygépkocsinak az minősül, amelynek első forgalomba
helyezése a külföldre történő kivitel időpontjáig még nem történt meg,
kivéve, ha az első forgalomba helyezés kizárólag abból a célból
történik, hogy a külföldi utas, illetve megbízottja a személygépkocsit
a vásárlást követően haladéktalanul külföldre vigye.
Az egyéb feltételek teljesülése esetén a vámhatóság a
kiléptetés igazolását megtagadja, ha
- a kiléptetést megtagadja,
- a külföldi utas, illetve megbízottja nem tesz eleget az
árubemutatási kötelezettségének,
- a vásárlást igazoló eredeti számla nem felel meg az úgynevezett
ÁFÁ-s számlák követelményeinek,
- a vásárlás és a kiszállítás között több, mint 90 nap eltelt,
- a vásárlást igazoló eredeti számlában szereplő vevő azonosító
adatai és a külföldi utas azonosító adatai nem egyeznek meg.
A
vámhatóság a számlát és az ÁFA visszaigénylő lapot csak az utas
kérelmére, a termék külföldre történő kiszállításakor igazolja.
Utólagos igazolásra akkor van lehetőség, ha a termék külföldre történő
kiszállításakor az igazolás a vámhatóság hibájából maradt el.
Az adó-visszatérítési jog - a műalkotás, a gyűjtemény,
a régiség, valamint a dohánygyártmányok kivételével - minden, nem
kereskedelmi jellegű árura, a külföldi utas által kivitt, illetve
útipoggyászként feladott, új állapotú termékre terjed ki.
Ebben
a tekintetben tehát fontos szerepet kap az a fogalom, hogy ?nem
kereskedelmi jellegű áru", ugyanis bár kereskedelmi ?mennyiségű" áru
kivihető, de az ÁFA nem igényelhető vissza utána.
Az adó-visszaigénylési jog gyakorlásának feltétele,
hogy az utas
- igazolja a "külföldi utas mivoltát";
az
ÁFA visszaigénylése szempontjából külföldi utasnak csak az minősül,
akinek állandó lakhelye az Európai Unió területén kívül van.
- csatolja
a nevére kiállított, a kivitelt igazoló vámhivatali záradékkal
ellátott, az adó összegét vagy/és mértékét elkülönítetten tartalmazó
eredeti számlát;
- csatolja a vámhivatal kiviteli záradékával ellátott ÁFA
visszaigénylő lapot.
Az
ÁFA visszaigénylési-jog csak olyan számla tekintetében érvényesíthető,
amelyben az adóval növelt végösszeg eléri vagy meghaladja a 175 EURO-t.
Egy ÁFA visszaigénylő lap csak egy számla adatait
tartalmazhatja.
Az
utas kiutazáskor több visszaigénylő lap igazolását is kérheti, azonban
ezen szereplő áruk összességét tekintve sem igazolható a kilépés
kereskedelmi jellegű árukivitel esetén.
A
visszaigénylő lap használata kötelező, melyet az utas kérésére a termék
megvásárlásakor a számla kibocsátója állít ki három példányban és ebből
két eredetit ad át a vevőnek.
Az
ÁFA visszafizetéssel kapcsolatban érdeklődjön a vásárláskor az
eladónál, illetve ennek módjáról az elárusító helyen kifüggesztett
tájékoztató útján értesülhet.
Amennyiben
Magyarországot elhagyva nem harmadik ország felé lép ki (pl. Bécsbe
utazik, majd onnan repülőgéppel tér vissza Közösségen kívüli
lakóhelyére), az ÁFA visszaigényléshez szükséges igazolásokat a
Közösségből történő kilépésekor kell kérni (a példa esetében a bécsi
repülőtéren).
|