Termékimport esetén a vámhatóság a vámérték, az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek (pl. biztosítási és fuvarozási költségek), valamint a termékimporthoz kapcsolódóan kivetett vámok, illetékek (statisztikai illeték) és más kötelező jellegű befizetések (pl. fogyasztási adó) együttes összege után veti ki az általános forgalmi adót az importálóra. Az adó mértéke szempontjából nincs különbség aközött, hogy egy termék import miatt, vagy belföldi értékesítés miatt von maga után általános forgalmi adót: abban az esetben, ha a termékimport nem mentes az adó alól, a terméktől függően az említett együttes összeg, mint adóalap 25, 12, illetve 0 %-a lesz az adó.

Mentes az adó alól (azaz még csak 0 %-os adómértéket sem kell rá alkalmazni) általában az a termékimport, amely vámmentes, kivéve pl. ha a vámmentesség kérelemre lett engedélyezve, vagy a vámmentesség a származási országtól, a pénzügyi elszámolás módjától függ; ha a termékimport a gazdasági társaságnál nem pénzbeli betétet (apportot) fog képezni, vagy a gazdasági társaság részére befizetett pénzbeli betét felhasználásával valósult meg, stb. Mentes az adó alól az utas- és ajándékforgalmi vámkedvezményben részesülő termékimport. Végül mentes az adó alól a szabályszerűen árutovábbítás, raktározás, ideiglenes behozatal, aktív feldolgozás (azaz belföldi bérmunka) jogcímén vámkezelt termékimport, hiszen forgalmi adót elsősorban azután a termék után illik kivetni, amely a belföldi forgalom részévé is válik.

Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál főszabály szerint a teljesítés ellenértéke, amelybe beletartozik minden, amit a teljesítésre kötelezett adóalany akár a megrendelőtől, akár egy harmadik személytől kap, vagy kapnia kell, természetesen csak akkor, ha az a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésével közvetlenül kapcsolatba hozható. Így az adó alapjának részét fogják képezni az árat közvetlenül befolyásoló költségvetési támogatások is (pl. fogyasztói árkiegészítés, egyes gyógyszer árát befolyásoló támogatások), függetlenül attól, hogy az adóalany ezt nem a megrendelőtől kapja. Eleve nem tartozik az adó alapjába az árleszállítás, árengedmény címen elengedett összeg, de csak utólag fogja csökkenteni az adó alapját az árcsökkentés, árengedmény címén, vagy a teljesítés meghiúsulása miatt visszatérített összeg, illetve a visszavett göngyöleg betétdíja, amit az adóalany helyesbítéssel rendezhet.

Abban az esetben, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett (pl. csere), az adó alapját az ellenértékül szolgáló termék, illetőleg szolgáltatás ÁFA nélküli forgalmi értéke határozza meg, azaz a terméknek (szolgáltatásnak) az az ára, mely független felek között - normális piaci körülmények között - általában elérhető lenne. Részben pénzben kifejezett ellenértéknél - logikusan - az ellenérték nem pénzbeli részének ÁFA nélküli forgalmi értékét és a pénzbeli részt össze kell adni az adó alapjának kiszámításához.

A bizományos és megbízója közötti termékértékesítésnél az adó alapja a megbízás "irányától" függ. Amennyiben a megbízó a termék eladásával bízza meg a bizományost, a köztük lévő értékesítés (azaz amikor a megbízó értékesíti a terméket a bizományosnak) adóalapjába a bizományosi díj nem tartozik bele. Vételi megbízásnál (azaz akkor, amikor a bizományos értékesíti a "megrendelt" terméket megbízója felé) a termék ellenértéke (értéke) mellett a bizományosi díj is része lesz az értékesítés adóalapjának.

Az ellenérték helyett a termék/szolgáltatás ÁFA nélküli forgalmi értéke határozza meg az adó alapját akkor, ha a felek által meghatározott ellenérték a forgalmi értékhez képest aránytalanul alacsony és a termékértékesítés címzettje, szolgáltatás igénybe vevője pl. az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosa, anyavállalata, leányvállalata, társult vállalkozása, az adóalannyal munkaviszonyban (ehhez hasonló jogviszonyban) álló személy, az adóalany vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, illetőleg az adóalanynak, vagy a felsoroltaknak a közeli hozzátartozója. Magyarul az egymástól nem független felek közti ügyletek alacsony ellenértéke a forgalmi érték figyelembe vételét vonja maga után. Kivétel ez alól, ha az ellenértéket kötelező jelleggel törvény, vagy kormányrendelet írja elő.

Ugyancsak a forgalmi érték fogja meghatározni az adóalapot azon ingyenesen végzett szolgáltatásnyújtásoknál, ahol az adófizetési kötelezettség a tevékenység végzéséhez kapcsolódó levonható adó miatt keletkezett.

Elsősorban a forgalmi érték lesz a kiindulópont azon termékértékesítéseknél is, ahol az adófizetési kötelezettséget nem a termék ellenérték fejében történő átengedése, hanem a termékhez kapcsolódó levonható adó eredményezte, ha pedig a forgalmi érték nem határozható meg, a termék előállítási költsége az irányadó. Amennyiben az adót a saját vállalkozásban megvalósuló beruházás, mint termékértékesítés után fizeti a beruházó, az adó alapja a tárgyi eszköz (használatba vételkori) előállítási költsége.

A fent leírtakon túl az adó alapjába beletartoznak az ÁFA-n kívüli adók és más, az árat közvetlenül befolyásoló kötelező jellegű befizetések (pl. fogyasztási adó, környezetvédelmi termékdíj). Ugyancsak a termékértékesítés (szolgáltatásnyújtás) adóalapjának részét fogják képezni, így azzal együtt, azonos adómértékkel adóznak a teljesítéshez járulékosan kapcsolódó költségek (pl. biztosítási, fuvarozási költségek), természetesen csak akkor, ha ezek a költségek (tevékenységek) a termékértékesítés (szolgáltatásnyújtás) mint főtevékenység teljesítését elősegítik, illetve kiegészítik. Például egy csomagküldő szolgálattal a vevő elsődlegesen a termék értékesítése miatt köt szerződést, önmagában a szállítás (termék nélkül) nem érdekelné, de a teljesítéshez a termék leszállítása is hozzátartozik: ilyenkor a szállítási költség beépül a termék adóalapjába és ahelyett, hogy a termék eladása és a szállítási szolgáltatás külön-külön, a saját adómértékével adózna, a szállítási szolgáltatás a termékértékesítés részeként (annak adóalapjában), annak adómértékével adózik.

Ha az adóalapot külföldi fizetőeszközben fejezték ki, a forintra átszámítás az adófizetési kötelezettség keletkezése napján (meghatározott esetekben a halasztás lejárta napján, bizonylat kibocsátása napján) érvényes MNB árfolyamon történik. Nem jegyzett devizák esetén az átszámítás 2003. január 1-től euró árfolyamon történik.

Termékimport esetén azt az adómértéket kell figyelembe venni, ami a belföldi forgalom számára történő vámkezelésre irányuló árunyilatkozat elfogadásának, illetve a "belföldiesítő" vámkezeléssel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedésre okot adó körülmény keletkezésének napján érvényes.

A felszámítandó adó mértéke főszabály szerint az adó alapjának 25 %-a. Az ÁFA - törvény 1. számú mellékletének I. részében felsorolt termékek és szolgáltatások után a fizetendő adó az adó alapjának 12 %-a (pl. élő állatok, élelmezésre alkalmas hús, tejtermékek, élelmezési célú állati eredetű élelmiszerek, élelmezési célú zöldségek és gyümölcsök, tea, gabonafélék, malomipari termékek, cukoráruk, stb.).

0 %-os adókulcs alá tartoznak az ÁFA - törvény 1. számú mellékletének II. részében felsorolt termékek (pl. emberi gyógyszerek, humán gyógyszerek alapanyagai, több kémiai anyag, közoktatásban használt tankönyv és CD-ROM, fehér bot és több Braille-eszköz vakoknak, biodízel, stb.). O %-os adómértéket kell alkalmazni termékexportnál, a termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítéseknél, illetőleg a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához kapcsolódó értékesítéseknél és szolgáltatásnyújtásoknál is.

Termékexport az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméket legkésőbb a teljesítés hónapját követő hatodik hónap végéig a vámhatóság - végleges rendeltetéssel - külföldre kilépteti. Termékexporttal egy tekintet alá esik pl. az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméket a vámhatóság vámszabadterületre, tranzitterületre, közvámraktárba kilépteti. Nemzetközi közlekedéshez és termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, pl. a tranzit személy- és teherközlekedés; a személyközlekedés, ha az indulási vagy a célállomás külföld; a termékimporthoz és termékexporthoz kapcsolódó teherközlekedés; a vámszabad-területek speciális jogállásából fakadóan egyes termékértékesítések és az azokhoz kapcsolódó teherközlekedés; a NATO Biztonsági Beruházási Programhoz, illetőleg a PRAHE-, ISPA-, SAPARD - programokhoz kapcsolódó, igazolt értékesítések és szolgáltatások.

A termékek, szolgáltatások besorolása az Art-ben került szabályozásra. Eszerint termékek esetében a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31-én hatályos, szolgáltatások esetén a KSH Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án, építmények esetén a KSH Építmények Jegyzéke 2002. július 31-én, minden más esetben a KSH 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.

Tárgyuknál fogva mentesek az adó alól (azaz O %-os adókulcs alkalmazásának sincs helye) az ÁFA - törvény 2. számú mellékletében szereplő értékesítések és szolgáltatás-nyújtások (pl. földterület értékesítése, bérbeadása; lakóingatlan értékesítése - kivéve az építés befejezése előtti értékesítést, valamint az építés befejezését követő első értékesítést; diákotthoni ellátás; pénzügyi szolgáltatások zöme; lakóingatlan bérbeadása; közigazgatás; tudományos rendezvények lebonyolítása; oktatás; kulturális szolgáltatás, stb.).