Az adóalanyoknak már az adóhatósághoz történő első bejelentkezésükkor nyilatkozniuk kell arról, ha az általános adózási módtól eltérően kívánnak adózni: kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végeznek, alanyi adómentességet választanak, tárgyi adómentesség helyett adóalanyiságot választanak, vagy valamelyik különleges adózási módot kívánják alkalmazni. A bejelentkezéskor adott nyilatkozat nemcsak az adószám megállapításához szükséges (pl. az alanyi adómentesek adószámának 9. számjegye mindig 1), hanem arról is információt nyújt az adóhatóságnak, hogy várhat-e az adóalanytól ÁFA bevallást, azt milyen gyakorisággal kell tenni, milyen egyén kötelezettségeket kell tőle ellenőrzéskor számon kérnie, stb.

A kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végzőként bejelentkezők főszabály szerint mentesülnek a bevallásadási kötelezettség alól, hiszen saját tárgyi adómentes tevékenységük után nem fizetnek adót, az ilyen tevékenységhez történő beszerzéseik után nem vonhatnak le adót.

A tárgyi adómentességtől meg kell különböztetnünk az alanyi adómentességet. Az alanyi adómentességet jogszerűen választó adóalany ugyanis mindaddig, amíg gazdasági tevékenységből származó tényleges bevétele év közben meg nem haladja a később említett értékhatárt, nemcsak a tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenysége, hanem főszabály szerint a többi tevékenysége után sem köteles adót fizetni. Alanyi adómentességet csak belföldi székhelyű (állandó lakóhelyű) adóalanyok választhatnak, méghozzá akkor, ha a megelőző adóévben a gazdasági tevékenységből származó tényleges bevételük, valamint az adott adóévben az ésszerűen várható bevételük (időarányosan) nem haladja meg a választásra jogosító értékhatárt. A választást az adott évet megelőző év utolsó napjáig, illetve az adóalanyként történő bejelentkezéskor lehet az adóhatóság tudomására hozni. Ez utóbbi esetben elegendő csak az adott adóévben várható kisebb bevétel valószínűsítése. Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 2.000.000 forint, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó adóalany esetén 4.000.000 forint, a családi gazdálkodó, az szja-ban átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő esetén 6.000.000 forint. Az említett értékhatárba a gazdasági tevékenységből származó összes tényleges bevétel beleszámít, kivéve a tárgyi adómentes tevékenységek és a mezőgazdasági tevékenység bevételét.

Az alanyi adómentességet választó adóalany - speciális jogállása megszűnéséig - az ellenérték fejében teljesített tevékenysége után adó fizetésére nem kötelezett, adólevonási jogot nem gyakorolhat, bevallást nem köteles adni. Viszont lényegében az általános adózási mód szerint adózik termékimport után, olyan szolgáltatások után, amit külföldi adóalanytól belföldön vett igénybe, valamint az olyan tevékenységek után, melyeket nem ellenérték fejében végzett, viszont a tevékenységhez (termékhez) kapcsolódó levonható adó miatt adókötelesek. Az alanyi adómentességet az adóév végéig választja az adóalany, év közben fog viszont megszűnni, ha az adóalany bevétele adóév elejétől, vagy bejelentkezéstől (időarányosan) meghaladja a fent leírt értékhatárt. A megszűnést 15 napon belül kell az állami adóhatóságnak bejelenteni. Az alanyi adómentesség az értékhatár túllépése miatti megszűnés esetén további két adóévig nem választható.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint tételes átalányadózást választó adóalany az ellenérték fejében teljesített tevékenysége után szintén nem köteles adót fizetni, nem jogosult adólevonásra és nem köteles ÁFA - bevallást adni, de - az alanyi adómentesekhez hasonlóan - az általános adózási modell szerint adózik az ellenérték nélküli, de levonható adóval összekapcsolható tevékenységek, valamint a termékimport után.

Általános forgalmi adó terén az alábbi különleges adózási módok léteznek:

1. kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységet folytatók különleges adózása,
2. mezőgazdasági tevékenységet folytatók különleges adózása,
3. bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó különleges adózási mód,
4. különbözet szerinti adózás,
5. idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózás.

Az a belföldi székhelyű (állandó lakóhelyű) adóalany, aki kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységet folytat (és emellett legfeljebb mezőgazdasági tevékenységet végez), jogosult különleges adózási mód választására, ha a megelőző év ezen tevékenységből származó tényleges bevétele, valamint az adott évben az ezen tevékenységből várható bevétele (időarányosan) a 4 millió forintot nem haladja meg. Az adózási módot bejelentkezéskor, az ilyen tevékenység megkezdésekor (az adott évre), vagy működő és ezen tevékenységet már folytató adóalanyok esetén (a következő adóévre) a megelőző év utolsó napjáig lehet választani. A választás az adóév végéig tartó időszakra szól, de év közben megszűnik az adózási mód alkalmazhatósága, ha az időszakon belül az adóalany (időarányosan) eléri az értékhatárt, vagy - a mezőgazdasági tevékenységen kívül - más tevékenységbe is belefog. A megszűnést 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. Az adózási mód jogszerű gyakorlása alatt az adóalany a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység adott időszaki bevételére vetített, 6,8 %-os mértékű adót vall be elszámolandó adóként és e tevékenysége tekintetében adólevonási jogot nem gyakorolhat. Amennyiben év közben szűnik meg az adózási mód alkalmazhatósága, további két adóévig ez az adózási mód nem választható.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak ÁFA szempontjából az az adóalany minősül, aki meghatározott saját előállítású terméket (pl. élelmezési célú zöldségfélék, gabonafélék, gyümölcsök, szarvasmarha, baromfi, halak, nyers tej, friss tojás, stb.) értékesít, de nem kereskedelmi jelleggel, azaz nem közvetlenül a fogyasztók, hanem felvásárlók felé (évi maximum 250.000 Ft-os bevétel alatt eseti jelleggel a fogyasztók felé is értékesítheti a terméket). Nemcsak az őstermelőkre vonatkozik ez a leírás: a társas vállalkozási formában működő termelők is minősülhetnek mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak, amennyiben a megjelölt termékek előállításával és felvásárlók felé történő értékesítésével foglalkoznak.

A mezőgazdasági tevékenységet folytatókat e tevékenységük tekintetében eleve megilleti a különleges jogállás: a termékimport kivételével adó fizetésére nem kötelezettek, de adólevonási jogukat sem gyakorolhatják és ÁFA-bevallást sem kötelesek adni. Ha pedig felvásárolnak tőlük, a felvásárló adóalany a felvásárlási árra vetítve, azon felül ún. kompenzációs felárat is fizet nekik, melynek mértéke a felvásárlási ár 7, illetve 12 %-a (terméktől függ). A felvásárló adóalany a kifizetett kompenzációs felárat az adólevonási jog szabályai szerint fizetendő adójából levonhatja, amennyiben az adólevonási tilalomba nem ütközik. A levonási jog keletkezésének időpontja a kompenzációs felár kifizetésének időpontja. A felvásárlásról a terméket átvevő adóalany köteles bizonylatot kibocsátani (felvásárlási jegy), melyet a termelő - adatainak közlése mellett - alá is ír. Ez a bizonylat fogja tanúsítani a felvásárló adóalanynál a kompenzációs felár levonására jogosító felvásárlást.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany - ezen különleges adózási mód bejelentése helyett - a bejelentkezéskor, sőt az adóév folyamán bármikor nyilatkozhat úgy, hogy nem akar ezen speciális szabályok szerint adózni, hanem pl. az általános adózási modellt választja. Amennyiben így dönt, további két évig nem térhet vissza ehhez az adózási módhoz.

Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet folytató alany az adóév elejétől 250.000 Ft-os bevételt ér el a közvetlen fogyasztók felé történő termékértékesítéséből, elveszíti a különleges jogállását és onnantól az általános szabályok szerint kell adóznia. Ezt a változást 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak

A bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok bejelentkezéskor, illetőleg a megelőző év utolsó napjáig jelenthetik be, ha az adott adóévben (annak végéig) a rájuk vonatkozó speciális adózási módot kívánják alkalmazni. Több üzlet esetén üzletenként is alkalmazhatják a bejelentett különleges adózást. A speciális adózási módot választó adóalany a fizetendő adót egy képlet segítségével fogja meghatározni, az értékesítési célú termékbeszerzéseit terhelő adókulcsok megoszlása alapján, a nyitókészlet, a bevallási időszakban beszerzett készlet, a zárókészlet, valamint a bevallási időszakban ténylegesen elért bevétel figyelembe vételével.

Szintén bejelentkezéskor, illetőleg a megelőző év utolsó napjáig lehet bejelenteni az adóhatósághoz a különbözet szerinti adózás választását, mely az adott év végéig terjedő időszakra szól, de erről az adózási módról év közben le is lehet mondani. Ez az adózási mód azon kereskedőket, illetve árverés-szervezetőket szolgálhatja, akik műalkotásokat, gyűjteményeket, régiségeket, eredeti rendeltetésének megfelelő használatra még alkalmas dolgokat továbbértékesítési céllal (illetőleg árveréses értékesítésre) vesznek át, olyan személyektől, akik ÁFA fizetésére nem kötelesek, (mert pl. nem adóalanyok, illetve alanyi adómentesek), vagy maguk is különbözet szerint adóznak.

A különbözet szerinti adózást választó adóalany az adózási módon belül is választhat az ún. termékenként kimutatott árrés-adózás, vagy az időszakonként kimutatott árrés képlet szerinti adózás között, természetesen az árrés-adózással érintett termék beszerzésének az ÁFA tartalmát nem vonhatja le. A képlet szerinti árrés-adózás nem alkalmazható arra a termékre, melynek egységnyi beszerzési ára az 50 ezer forintot meghaladja.

Az az adóalany, aki hulladékot vesz át továbbértékesítési célra, köteles e tevékenysége tekintetében a különbözet szerinti adózást alkalmazni, kivéve, ha a hulladékot a továbbértékesítést megelőzően gépi technológiával átalakítja.

Szintén árrés-adózással találkozhatunk az utazási irodát, utazási ügynökséget, idegenforgalmi szolgáltató irodát működtető (továbbiakban: idegenforgalmi tevékenységet folytató) adóalanyoknál akkor, ha székhelyük, illetve a teljesítéssel a legközvetlenebbül érintett állandó telephelyük, ezek hiányában állandó lakóhelyük, vagy szokásos tartózkodási helyük belföldön található. Amennyiben az ilyen adóalany az utas részére saját nevében olyan utazási csomagot (azaz legalább két szolgáltatásból álló szolgáltatáscsomagot) értékesít, amelyhez más adóalany által értékesített terméket és nyújtott szolgáltatást használ fel, az utazási csomag egyetlen, belföldön teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősül. A szolgáltatás teljesítési időpontja az utas visszaérkezésének napja, azaz az adófizetési kötelezettség ekkor keletkezik Az említett utazási csomag után az adó mértéke 25 %, melyet az adóalany által elért árrésnek (azaz az utas által fizetett, adóval növelt ellenérték, csökkentve az adóalany által a saját nevében az utas javára megrendelt szolgáltatások adóval növelt ellenértékével) tartalmaznia kell. Természetesen az említett utazási csomag teljesítéséhez más adóalanytól az utas javára beszerzett termékek, igénybevett szolgáltatások után adólevonási jog sem illeti meg az idegenforgalmi tevékenységet végzőt. A különös adózási mód nem vonatkozik az adóalany által teljesített olyan tevékenységekre, amelyekre az utazási csomagra fent leírt együttes feltételek nem állnak fenn.

2003-ban került bevezetésre a közvetett vámjogi képviselő különleges jogállása: a nevére szóló vámhatósági határozatban rá kivetett és megfizetett ÁFA összegét levonhatja, ha azt számlát helyettesítő okmányon a megbízóra átháríthatja. Az adólevonási jog a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napján keletkezik.

A különös, illetve különleges adózási módok az adó- nyilvántartási és számlaadási kötelezettséget is módosíthatják.