Egyéb adókötelezettségek, kivételes adó-visszatérítési lehetőségek
2004.07.14. 10:13
Az adóalany az adómegállapítási és elszámolási
kötelezettségének teljesítése érdekében köteles olyan részletes nyilvántartást
vezetni,
melyből adómértékek szerinti részletezésben megállapítható a
termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás utáni adófizetési
kötelezettség, adott esetben az adófizetés alóli mentesség is, valamint
a levonható és le nem vonható adó összege.
Az
alanyi adómentességet választó adóalanyt, valamint a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerint tételes átalányadózást választó
adóalanyt csak abban a körben terheli adó-nyilvántartási kötelezettség,
amilyen körben adófizetésre ő is köteles. Nem terheli
adó-nyilvántartási kötelezettség a mezőgazdasági tevékenységet folytató
adóalanyt - e tevékenysége tekintetében - a különleges jogállás
fennállta alatt, és a választott speciális adózási módnak megfelelő
adatokat tartalmazza a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységet,
illetve a bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok
adónyilvántartása. Az árrés, a fizetendő adó és az árrés-adózás miatt
le nem vonható adó alátámasztásához szükséges adatokat is tartalmazza
az idegenforgalmi tevékenységet folytatók nyilvántartása, végül a
választott adózási mód és módszer alkalmazhatóságát is igazolja a
különbözet szerint adózók nyilvántartása.
Adózási módtól függhet az adóalanyok bizonylatadási
(kiállítási) kötelezettsége
is. Az adóalany főszabály szerint az általa teljesített
termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról köteles meghatározott
adattartalmú bizonylatot kiállítani. Pénzben kifejezett ellenérték
fejében teljesített tevékenységeknél főszabály szerint számlát
köteles adni, amely az adóalany azonosító adatain és a vevő nevén,
címén kívül minden olyan adatot tartalmaz, amely a tevékenység
megfelelő részletezésén túl az ellenértékre, felszámított adó mértékére
és összegére, teljesítés időpontjára, fizetési módra és határidőre
vonatkozik.
Amennyiben az ellenértéket a tevékenység teljesítési
időpontjában készpénzzel kiegyenlítik, elsősorban nyugtaadásra
köteles az adóalany. A nyugta a sorszámon és az adóalany azonosító
adatain túl a kibocsátás keltét és a fizetendő összeget tartalmazza. A
vevő (szolgáltatást igénybe vevő) nyugta helyett számlát is kérhet,
ekkor az adóalany - választása szerint - számlát, vagy egyszerűsített
számlát bocsát ki. Nem kell nyugtát adniuk a kezelőszemélyzet nélküli
automaták, parkolóórák, telefonkészülékek üzemeltetőinek,
szerencsejáték szolgáltatást nyújtóknak, újság- és folyóirat árusoknak.
Az egyszerűsített számla
(más néven készpénzfizetési számla) lényegében annyiban különbözik a
számlától, hogy egy dátumot tartalmaz (a teljesítés időpontja, a számla
kelte, a fizetés időpontja mind azonos). A terméket (szolgáltatást)
adóval együtt számított ellenértékben (egységáron) szerepelteti és a
felszámított adó mértéke helyett azt a százalékértéket határozza meg,
amely az adóval növelt árból visszafelé számítható (ez 25 %-os
adómérték esetén 20 %, 12 %-os adómérték esetén 10,71 %).
Egyszerűsített számlát csak akkor lehet kiállítani, ha a
készpénzfizetés a teljesítéssel egyidejűleg történt!
Amennyiben
az ellenértéket nem pénzben fejezik ki, vagy nem is volt ellenérték,
illetve még csak előlegfizetés történt, az adóalany számlát
helyettesítő okmányt
állít ki, amely az adóalany és a terméket átvevő (szolgáltatást
megrendelő) azonosító adatain, a termék (szolgáltatás) és teljesítési
időpont megjelölésén túl az adó alapját, mértékét és összegét
tartalmazza.
A személyi jövedelemadóról szóló
törvény szerint tételes átalányadózást választó adóalany, valamint az
alanyi adómentességet választó adóalany (speciális jogállása
megszűnéséig) csak azon termékértékesítéseiről, illetőleg
szolgáltatás-nyújtásairól szóló bizonylatain tüntethet fel adóösszeget,
adómértéket, melyek után adó fizetésére köteles, ellenkező esetben a
"Mentes az adó alól" kifejezést szerepelteti bizonylatain. Ugyancsak
ezt a kifejezést kell feltüntetni a tárgyi adómentesség alá tartozó
termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén az erről szóló
számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban. A
bizonylaton nem szerepelhet adóösszeg és adómérték a különbözet
szerinti adózást választó adóalanyok árrés-adózással érintett
termékértékesítései, valamint az idegenforgalmi tevékenységet folytatók
árrés-adózással érintett szolgáltatás-nyújtásai esetén. Nem terheli
számlaadási kötelezettség a különleges jogállás fenntartása esetén - e
tevékenysége tekintetében - a mezőgazdasági tevékenységet folytató
adóalanyt, sőt a felvásárló adóalanytól ő fog bizonylatot (a
felvásárlási jegy másodpéldányát) kapni.
Amennyiben az adóalany utóbb észleli, hogy
- az általa kibocsátott bizonylaton tévesen adót tüntetett fel, vagy
- az adó mértékét rosszul határozta meg, illetőleg
- nem számított fel adót, holott kellett volna, továbbá
- helytelenül határozta meg az adó alapját, vagy
- az
eredeti bizonylata ugyan helyes volt, de utóbb bekövetkező körülmények
miatt (pl. utólagos árengedmény miatt visszatérített összeg) az adó
alapját módosítania kell,
bizonylatát -
helyesbítő számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány
formájában - helyesbíteni köteles. Amennyiben a helyesbítés
következtében az adó összege csökken, ez annak az adó-megállapítási
időszaknak a fizetendő adóját csökkenti, amelyben a helyesbítés
történt, egyéb esetekben az adófizetési kötelezettség eredeti
keletkezési időpontjának megfelelő adó-megállapítási időszakban kell a
fizetendő adót korrigálni.
Az ÁFA törvényben az adólevonási jog, adó
visszaigénylési jog általános szabályai mellett kivételes ÁFA
visszatérítési lehetőségekkel
is találkozunk. Ezek közös jellemzője, hogy a visszaigénylést nem a
bevallásban terjesztik elő, hanem külön kérelemben, és a kérelmező az
igényelt adóösszeg tekintetében adólevonási joggal nem rendelkezik. Az
állami adóhatósághoz kell címezni az indokolt és dokumentumokkal
alátámasztott kérelmet az alábbi esetekben:
- nemzetközi
szerződésben meghatározott pénzösszegből finanszírozott kiadások árában
foglalt adó esetén, ha a nemzetközi szerződés szerint a
kedvezményezettet (aki a kérelmező is lehet egyben) a beszerzett
termékek, igénybevett szolgáltatások árában foglalt adó viselése alól
mentesíteni kell,
- külföldi illetőségű adománytevő külföldről
származó pénzbeli segélyéből finanszírozott, az állampolgárok széles
körét érintő közösségi (pl. szociális, egészségügyi, kulturális,
hitéleti, stb.) feladatokat szolgáló kiadások árában foglalt adó
esetén, ha az adománytevő a segély felhasználását ahhoz a feltételhez
köti, hogy az abból finanszírozott kiadások árában foglalt adó alól a
kedvezményezettet (egyben a lehetséges kérelmezőt) mentesíteni kell,
- a
NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló belföldi
beruházások, áruszállítások és szolgáltatás-nyújtások esetén, végül
- egyházak,
társadalmi szervezetek, alapítványok olyan kiadásaiban foglalt adó
esetén, amely a kérelmező régóta folytatott, az állampolgárok széles
körét érintő közösségi tevékenységéhez szükséges, feltéve, hogy
kérelmező non-profit (nyereségre nem törekvő) szervezet és vezetője,
illetőleg az igazgatásában közreműködők nem élveznek előnyt a szervezet
működéséből.
Az állampolgárok széles körét
érintő közösségi feladatok ellátását szolgáló ellenérték nélküli
termékimport esetén a vámhatóság - az importáló kérelmére - adófizetés
alóli mentességet engedélyezhet, ha az importáló a termékimport utáni
adót nem vonhatja le.
Kivételes (azaz nem
ÁFA-bevalláson keresztül megvalósuló) adó-visszatérítési lehetőségeket
nemcsak az ÁFA-törvényben találhatunk:
- A kulturális törvény
hatálya alá tartozó könyvtárak speciális - támogatásként - külön
Kormányrendelet alapján kérhetik vissza a beszerzett könyvtári
dokumentumok árában foglalt és számlával igazolt általános forgalmi
adót, feltéve, hogy a könyvtári szolgáltatás tekintetében nem
választottak adóalanyiságot. A támogatást félévente egyszer, a félévet
követő hó 20. napjától lehet igényelni az állami adóhatóságtól.
Amennyiben a könyvtár önálló adószámmal nem rendelkezik, helyette a
pénzügyi-gazdasági feladatait ellátó szerv veheti igénybe a támogatást.
- Külön
Kormányrendelet alapján a külföldi utasnak (azaz az állandó
magyarországi tartózkodásra nem jogosult, magyar állampolgársággal nem
rendelkező személynek, vagy olyan magyar állampolgárnak, akinek állandó
lakóhelye nem a Magyar Köztársaság területén van) is adható
adó-visszatérítés, ha az adóval növelt áron beszerzett terméket nem
kereskedelmi forgalomban végleges rendeltetéssel külföldre viszi. Az
adó-visszaigénylési jog feltétele, hogy a külföldi utas, illetve
megbízottja a terméket új állapotban a vásárlást követő 90 napon belül
külföldre kivigye és azt a vámhatóság a termékbeszerzésről szóló számla
(egyszerűsített számla), valamint "A külföldi utas áfa-visszaigénylő
lapja" elnevezésű nyomtatvány záradékolásával igazolja, a számla
(egyszerűsített számla) legalább 50.000 forint adóval növelt
ellenértékről tanúskodjon, végül a külföldi utas (e minőségének
igazolása mellett) a záradékolt számla (egyszerűsített számla) és a
visszaigénylő lap eredeti példányának csatolásával a kivitelt követő
183 napon belül kérje a visszatérítést. Az adót minden kereskedő
jogosult visszatéríteni, aki az eladáskor visszaigénylő lappal látta el
a külföldi utast. Az adó-visszatérítés a külföldi utas kérelmére
történik, forintban, főszabály szerint készpénzben, melyből az
engedélyes levonhatja az ügykezelési díjat. Az adó-visszatérítéssel
érintett számlát az "ÁFA elszámolva" megjelölés rávezetésével az eladó
ismételt felhasználásra alkalmatlanná teszi és kérésre az eredeti
példányt -másolat készítése és megtartása mellett - visszaadja a
külföldi utasnak, illetve megbízottjának. Az eladó az adólevonási jog
szabályai szerint az adott ÁFA - bevallási időszakban visszatérített
adóval fizetendő adóját csökkentheti.
- Külön kormányrendelet
szabályozza a külföldön nyilvántartásba vett adóalanynak adható ÁFA -
visszatérítést (2/1993. (I.13.) Kormányrendelet), illetőleg
- a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai számára
adható adó visszatérítést (237/1997. (XII. 18.) Kormányrendelet),
- Kormányrendelet
a lakáscélú állami támogatások között szabályozza a lakás építéséhez
kapcsolható ÁFA visszatérítési támogatást (12/2001. (I. 31.)
Kormányrendelet)
|