Egyszerűsített vállalkozási adó szabályozási köre
2004.07.14. 10:48
Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban:
eva) kialakításakor egy, az adózási környezetet tekintve szűkebb adózói
körre;
- az
egyéni vállalkozó (egyéni vállalkozóknak kell tekinteni mindazokat,
akik a tevékenységükkel összefüggő adókötelezettségüknek 2001-ben vagy
2002-ben a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni
vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint tettek eleget);
- a
jogi személyek közül a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a
végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és az
erdőbirtokossági társulat;
- a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, azaz a betéti
társaság és a közkereseti társaság
egyszerűbb
eljárási lehetőséget kínál az adó megállapítása, kezelése, illetve a
tevékenységgel kapcsolatos könyvvezetés területén.
A 2003. január elsejétől bevezetésre kerülő eva
olyan új adónem, amely
- egyéni vállalkozók esetében:
- a
vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói kivétet terhelő
progresszív adót, és a vállalkozói osztalékadót vagy átalányadót;
- a cégautó adót;
- az általános forgalmi adót;
- a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok
esetében:
- a társasági adót;
- a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót;
- a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót;
- a cégautó adót;
- az általános forgalmi adót
váltja ki.
A
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (közkereseti
társaságok és betéti társaságok) választhatnak, hogy nyilvántartásaikat
a számviteli törvény szabályai szerint a kettős könyvvitel
rendszerében, vagy az evabevételi nyilvántartásra vonatkozó szabályok
szerint vezetik. Erről a választásról az adóalanyiság választásának
időpontjáig nyilatkozni kell, az nem változtatható meg és nem is
vonható vissza az adóalanyiság időszaka alatt.
A jogi személyeknek a kettős könyvvitel rendszerében
kell teljesíteni nyilvántartási kötelezettségüket.
Egyéni vállalkozó az evabevételi nyilvántartásra
vonatkozó szabályok szerint vezetik üzleti könyvüket.
Az
evaalanynak tevékenységéről számlát kell kiállítania akkor, ha nem
készpénzes fizetésről van szó, illetve készpénzzel teljesítenek ugyan,
de a gazdasági esemény és a fizetés időben elválik egymástól (a fizetés
későbbi). A számlán teljesítési időpontként az áfatörvény szerinti
teljesítési időpontot kell feltüntetni. Egyéb esetben az ügylet polgári
jogi teljesítési időpontja.
Ha a teljesítéssel
egyidejűleg készpénzzel vagy készpénzhelyettesítővel történik a
fizetés, és a vevőnek nem elegendő a nyugta, úgy a kibocsátó saját
döntése szerint vagy egyszerűsített számlát vagy számlát állít ki.
Egyszerűsített számlán teljesítési időpont a fizetés időpontja, amely
értelemszerűen a gazdasági esemény megtörténtének a dátuma is.
Az
evatörvény rendelkezései szerint az adóalany akkor teljesítheti
adókötelezettségét e jogszabály szerint, ha az adóévet megelőző naptári
évben és az azt megelőző adóévben
- a magánszemély egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte a
tevékenységét;
- a
jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem állt
végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya
alatt;
- a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság nem alakult át (ideértve a kiválást és a beolvadást is),
valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságban (az öröklést kivéve) az új tag nem szerzett 50 százalékot
meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;
- az adóhatóság
nem rendelte el jogerősen számla vagy nyugtaadási kötelezettség
ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;
- az
általános forgalmi adó törvény szerinti különleges jogállást a
mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany nem választotta, vagy
adózó a hulladékfelvásárlás és idegenforgalmi tevékenységek körében nem
volt kötelezett a különös adózási szabályok alkalmazására;
- az
egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés vagy
szolgáltatásnyújtás alapján bevételt; a jogi személy, a jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság a számviteli törvény
előírásainak megfelelően árbevételt (vagy annak megfelelő bevételt)
számolt el, amely bevétel - egyéni vállalkozónál a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott vállalkozói
bevétel, míg jogi személynél, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságnál a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően az
eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel, vagy az
eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel növelve az általános
forgalmi adóval - a választás előtti évben a 15 millió forintot nem
haladta meg, illetve a választás évében ésszerűen várhatóan nem fogja
meghaladni.
E
törvény hatálya alá a feltételeknek megfelelő adózók adóévenként, az
adóévet megelőző év decemberében, december 20-ig jelentkezhetnek be,
amely jogvesztő (igazolási kérelem mellett sem meghosszabbítható)
határidő.
A 2003. évre evát választó adózóknak
2002. december 20-áig kellett bejelentkezniük az erre rendszeresített
külön nyomtatványon (02103 vagy 02203 Adatbejelentő lap).
A
bejelentés akkor tehető meg, ha az adózó a bejelentés időpontjában
megfelel valamennyi feltételnek, valamint nincs az adóhatóságnál
(vámhatóságnál) nyilvántartott végrehajtható köztartozása. E tényekről
a bejelentkezés alkalmával az arra rendszeresített nyomtatványon
nyilatkozni kell.
Az evás adóalanyiság akkor tartható fenn;
- ha az adóalany ésszerűen várható bevétele az adóévben a 15 millió
forintot nem haladja meg;
- az
evás adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény, vagy a fogyasztási
adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá
tartozó tevékenységet;
- az evás adóévben nem folytat a vámról, a
vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben
meghatározott közvetett képviselői tevékenységet;
- az evás
adóévben nem folytat olyan tevékenységet (ide nem értve a
szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti ajándéksorsolást),
amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vagy a
Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy e szervekhez való bejelentés
szükséges.
Az egyéni vállalkozó a felsorolt
feltételek megléte esetén is csak akkor lehet
adóalany, ha az adóévre vonatkozóan jogi személyiséggel rendelkező vagy
jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 10 százalékot meghaladó
szavazati jogot biztosító részesedéssel nem rendelkezik.
A jogi személy, a jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság az előzőeken túlmenően
csak akkor lehet az eva alanya, ha valamennyi tagja magánszemély
(ideértve az MRP szervezetet is) más jogi személyben, jogi személyiség
nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha
az a tőkepiacról szóló törvény szerint nyilvánosan forgalomba hozott,
tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír).
Az
eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel (a pénz, a dolog, az
értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy
egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett,
elévült kötelezettség, vagy átvállalt tartozás), melyet módosítani kell
a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. Az adó mértéke a
pozitív adóalap 15 százaléka, amellyel szemben adókedvezmény nem
érvényesíthető.
Nem pénzben megszerzett vagyoni
érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára
megállapított szokásos piaci ára. Szokásos piaci ár az az ellenérték,
amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás
között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Ha a bevételt külföldi
fizetőeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz a számla, az
egyszerűsített számla, vagy a számlát helyettesítő okmány
kibocsátásának napján - más esetben a bevétel megszerzésének a napján -
érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos
devizaárfolyamot kell alkalmazni. Olyan külföldi fizetőeszköz esetében,
amely nem szerepel hivatalos devizaárfolyam-lapon, a bevétel forintra
történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által az említett
időpontra vonatkozóan euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.
Nem
minősül bevételnek a vagyoni érték, ha azt az adóalany köteles
visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, a hitel, a tag
vagyoni hozzájárulása), vagy annak szokásos piaci árát köteles
megfizetni.
A számviteli törvény hatálya alá
tartozó adóalanyoknál a számviteli törvény szerint meghatározott
időpontot kell a bevétel megszerzésének időpontjaként alapul venni.
A
többi adóalanynál (egyéni vállalkozó és az evanyilvántartást választó
közkereseti társaság és betéti társaság) a bevétel megszerzésének
időpontja pénz esetében az átvétel, a jóváírás napja, dolog,
értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel
megszerzésének időpontja az átvétel, igénybe vett szolgáltatásnál az a
nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának a számlában, egyszerűsített
számlában, számlát helyettesítő okmányban szereplő teljesítés
időpontjaként az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései
szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne,
elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozásnál az a nap,
amelyen a kötelezettség, illetve tartozás megszűnik.
Az
előzőekben nem említett esetben a bevétel megszerzésének időpontja az a
nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni
értékkel rendelkezni jogosult.
A
bevétel megszerzésének időpontja egyéni vállalkozó, a bevételi
nyilvántartást vezető közkereseti és betéti társaság esetében - az
előzőekben foglaltaktól eltérően - a számla, a számlát helyettesítő
okmány kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az egyéni vállalkozó, a
közkereseti társaság és a betéti társaság a bevételt az előzőekben
felsorolt időpontig még nem szerezte meg.
Módosító
számla, egyszerűsített számla, vagy számlát helyettesítő okmány
kibocsátása esetén a kibocsátás napján kell a bevételi nyilvántartást a
módosítás összegével értelemszerűen módosítani.
Megszűnik az adózó adóalanyisága
- a
naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre nem
jelenti be, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint
teljesíti;
- a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal,
ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely
feltételnek;
- az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának
napját megelőző nappal;
- a
kapott előlegről kibocsátott utolsó számlát helyettesítő okmány
kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 15
millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki számlát helyettesítő
okmányt;
- az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének
napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási
kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt
mulasztási bírságot állapított meg;
- a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása
megszűnésének napjával;
- a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal,
egyébként a jogutód nélküli megszűnés napjával;
- részesedés
megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó
szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély, akivel
a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban (az öröklés
esetére a rendelkezést nem kell alkalmazni).
Az adóalanyiság megszűnését követő négy adóévben az
egyszerűsített vállalkozó adó törvény hatálya alá nem lehet
bejelentkezni.
Az
evát adóévenként kell megállapítani, valamint bevallani. Az adóév
naptári évnek felel meg. A bevallás határideje egyéni vállalkozók és a
számviteli törvény hatálya alá nem tartozó közkereseti és betéti
társaság esetében az adóévet követő év február 15-e, míg a számvitelről
szóló törvény hatálya alá tartozó adózó esetében a beszámoló letétbe
helyezésére előírt (150 napon belüli) határidő azzal, hogy a számviteli
törvény szerinti egyéb szervezeteknek is ekkor kell a bevallást
benyújtani.
Az adóalanyiság évközi megszűnése
esetén ez a határidő az adóalanyiság megszűnését követő 45 nap, de a
számviteli törvény hatálya alá tartozók esetében a beszámoló letétbe
helyezésére előírt 150 nap.
Az adóalany az adóév
első három negyedévére negyedévenként (a negyedévet követő hónap
12-éig) adóelőleget fizet. Az adóelőleg alapja az adott negyedévben
elszámolt összes bevétel, mely után az adó mértéke 15 százalék. Az
evaadóalany adófizetési kötelezettségét kizárólag banki átutalással
teljesítheti.
|