Eva társas vállalkozás esetén
2004.07.14. 10:50
Az
egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) a magánszemélyek
tulajdonában lévő társas vállalkozások körében (a jogi személyek közül
a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a végrehajtói iroda,
az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és az erdőbirtokossági
társulat; a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, azaz a
betéti társaság és a közkereseti társaság) kínál az adó megállapítása,
kezelése, illetve a tevékenységgel kapcsolatos könyvvezetés területén
egyszerűbb eljárási lehetőséget.
A társas
vállalkozói körben az eva alkalmazásában a bejelentkezés, megszűnés,
könyvvezetés általános szabályain túl alkalmazandó speciális
szabályokról a továbbiakban szólunk.
A
vállalkozásnak a társasági adó és az osztalékadó törvénynek a jogutód
nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az
evát választó adózónak 2003. május 31-ig a 0271/EVA számú megszűnő
bevallást kell benyújtania a 2002. évi társasági adó és
osztalékadó-kötelezettségről.
A vállalkozás a
bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában adóelőleget nem
vall be és a bejelentést követő adóévre társasági adóelőleget nem
fizet. Az adóhatóság a korábban bevallott adóelőleget hivatalból törli
az adózó folyószámlájáról. Amennyiben az adóévre vonatkozó bejelentést
az adózó jogszerűen nem tehette volna meg, akkor nem mentesül az
adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezménye alól.
A evabevételi nyilvántartás vezetését választó
közkereseti társaságra és betéti társaságra vonatkozó különös szabályok
szerint az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe
helyezésére előírt határidőig kell megállapítania az osztalék utáni
adót kiváltó adót. Ez azt jelenti, hogy a bevételi nyilvántartás
vezetését választó közkereseti társaságot és betéti társaságot az evába
történő átlépéskor az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett
vagyonnövekményüknek meghatározott - nem tárgyi eszközben, immateriális
javakban megtestesülő - része után 20 százalékos mértékű osztalék utáni
adót kiváltó adó terheli. Az adót három év alatt, egyenlő részletekben
kell megfizetni.
Adóalap megállapítása során az
eredménytartalék, a saját elhatározásból lekötött tartalék, a mérleg
szerinti eredmény (egyszereseknél a tartalék is), a jóváhagyott
osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség
összegeit csökkenteni kell az immateriális javak és tárgyi eszközök
könyv szerinti értékével (kivéve vagyoni betétként megszerzetteket)
A
társasági adó törvény hatálya alól kikerült adózóknak a megszűnő
bevallásban figyelembe kell venni a társasági adó és az osztalékadó
törvény alapján a korrekciós tételeket, de az evába átjelentkezett
adózóknak nem kell alkalmazni a mikro- és kisvállalkozások által
igénybe vett beruházási adóalap-kedvezményhez kapcsolódó adóalap-növelő
korrekciós jogcímet. Az adóalapot módosító korrekciós tételek a
0271/EVA bevallás kitöltési útmutatójából ismerhetők meg.
A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó
adóalanyok esetében,
ha az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett, illetve az adóalanyisága
első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke [ideértve
a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a
tagi jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával
(örökösével) szemben kimutatott kötelezettséget is] terhére juttat
bevételt, csak akkor kell adót fizetni, amikor ténylegesen kivonás
történik. Ehhez a juttatás jogcímének megfelelően kell alkalmazni az
szja törvénynek az osztalékból származó jövedelemre, vagy a
vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit.
Ha
a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév
utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az
osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem,
valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a
magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély
adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell
tekinteni.
Az
áfaalanyt az evára való áttérésnél olyannak kell tekinteni, mintha az
áfa vonatkozásában jogutódlással szűnt volna meg, azaz az áttérés
időpontjában a tulajdonában lévő termékek után nem kell a megszűnés
szabályai szerint teljesíteni az áfakötelezettséget.
Így
be kell bevallani azoknak a vagyontárgyaknak - amelyeket az evára való
áttéréssel egyidejűleg kivon a bevételszerző tevékenysége alól - a
jelenlegi forgalmi értékét terhelő áfa összegét, ha korábban annak
beszerzésekor előzetesen felszámított adó elszámolásra került. Be kell
továbbá vallani az áttérés évében (2002-ben csak a szeptember 30-a
után) beszerzett tárgyi eszközök - amelyekhez korábban kapcsolódott
levonható áfa - után a jogutódlással történő megszűnésre, mint
termékértékesítésre tekintettel az áfatörvény 38-39.§-a szerinti, az
előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó szabályok alapján az
adófizetési kötelezettséget.
E terheket külön
nyomtatványon nem kell bevallani. A kötelezettséget az áttérő áfaalany
utolsó áfa-megállapítási időszakról beadandó bevallásában - amelyet az
éves bevallásra kötelezett adóalany február 15-ig, míg a havi,
negyedéves áfa bevalló január 20-ig benyújtandó bevallásában -
szerepeltet. Amennyiben az áfa alanykénti megszűnéshez kapcsolódó
bevallás negatív elszámolandó adót tartalmaz, az adóhatóság a kiutalást
teljesíti, függetlenül attól, hogy az áfa törvényben a visszaigénylésre
előírt feltételek fennállnak-e.
Az evatörvény
hatálya alá bejelentkezett társas vállalkozásoknál bevétel alatt
bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni értéket
kell érteni, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is.
A társas vállalkozók esetében a tárgyévi bevételt az
evaalap megállapításakor növeli
- a kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel;
- a külföldről, vagy külfölditől igénybevett, de Magyarországon
adóztatható szolgáltatás díja.
Az adóalap megállapításánál további korrekciós
tételeket kell elszámolni.
A
számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adózónál a bejelentés
adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az
összes bevételt növeli az a bevétel, amelyet az adóévet
megelőző üzleti évre vonatkozóan
- a beszámoló mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,
- az
egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi
megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a
kötelezettségek között
mutatott ki.
Az adózó összes bevételét csökkenti
- az
adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan az a bevétel, amelyet
a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki, és
amelyet
- a bejelentés üzleti évére vonatkozóan az egyszerűsített mérlegben
kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.
A számla módosítás címén az eredeti és a módosított
összeg különbözete az adóalapot korrigálja.
Az evatörvény a társas vállalkozás, társas vállalkozó járulékfizetési
kötelezettsége körére külön járulékfizetési szabályt nem állapít
meg, ezért a járulékfizetésnek a Tbj. 27-28 §-a szerint kell eleget
tenni.
A társas vállalkozást terhelő tételes
egészségügyi hozzájárulás
fizetési kötelezettségnél az evatörvény hatálybalépésével módosulás
nincs. Az evát választó, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni
vállalkozó tételes egészségügyi hozzájárulást nem köteles fizetni.
Az evaalanyoknak a megszűnő bevallást
45 napon belül, a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók
esetében a beszámoló letétbe helyezésére előírt 150 napon belül kell
beadni (határidő tekintetében ide tartozik az ügyvédi iroda, a
végrehajtói iroda és a szabadalmi ügyvivő iroda is).
Beszámoló készítés nem vonatkozik a közkereseti és a
betéti társaságra, amennyiben az eva szerinti nyilvántartást vezette.
A számvitelről szóló törvény hatálya alá
átkerülő (visszakerülő) vállalkozásnak
(közkereseti társaságnak és betéti társaságnak) tételes leltárral (és
leltározással) alátámasztott, könyvvizsgálóval ellenőrzött
nyitómérleget kell készíteni.
A kiegészítő mellékletben az evatörvény
szerinti nyilvántartásról a számvitelről szóló törvény szerinti
nyilvántartásra történő áttérésre (visszatérésre) külön utalni kell.
Társasági
adó tekintetében az eva adóalanyiság alatti időszakban elszámoltnak
kell tekinteni az értékcsökkenési leírást (a más által kibocsátott
bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve) és az összes
költségnek minősülő kiadást (juttatást), továbbá költségként,
ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni az adóalanyiság
megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értéknek az
adóalanyiság keletkezését megelőző adóév beszámolójában kimutatott
bekerülési értéket meghaladó részét.
Figyelembe kell venni az evás adóéveknél 20-20
százalékot az előző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség
érvényesítésénél.
Az
adókedvezmények tekintetében az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe
kell venni, az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései
szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
Ha
az adóalany akár saját döntésének megfelelően, akár a törvény erejénél
fogva kikerül az eva hatálya alól, az áfa vonatkozásában az evás
időszakban eszközölt beszerzésekre az adózó az áfára való áttérést
követően sem alapozhat áfalevonási jogot. Arra sincs lehetősége, hogy
az evaalanyként lezárt adóévben beszerzett termékek után utóbb
levonható áfat számoljon el. Ugyanakkor, hogy az áfára való áttérést
követően semmilyen jogcímen nem keletkezik áfa kötelezettség olyan
bevétel után, amely eva alanyisága alatt megszerzett bevételnek
minősül, vagyis amely után már eva kötelezettsége keletkezett.
|