Eva egyéni vállalkozó esetén
2004.07.14. 10:52
Az
egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) egyszerűbb eljárási
formát kínál az egyéni vállalkozók körében (egyéni vállalkozóknak kell
tekinteni mindazokat, akik a tevékenységükkel összefüggő
adókötelezettségüknek 2001-ben vagy 2002-ben a személyi jövedelemadóról
szóló törvénynek az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései
szerint tettek eleget) az adó megállapítása, kezelése, illetve a
tevékenységgel kapcsolatos könyvvezetés területén.
Az
egyéni vállalkozói körben az eva alkalmazásában a bejelentkezés,
megszűnés, könyvvezetés általános szabályain túl alkalmazandó speciális
szabályok a továbbiakban ismertetjük
Az egyéni vállalkozó első ízben történő
bejelentés évének utolsó napján megszerzett bevételének
kell tekinteni ezen időpontig a vállalkozói tevékenységre tekintettel
kiállított számlán, egyszerűsített számlán, számlát helyettesítő
okmányon feltüntetett ellenértéket.
A bejelentés
évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem
megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére
vonatkozó előírások szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt
meg kell állapítani és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként
kell nyilvántartani, amíg az egyéni vállalkozó e törvény előírásai
szerint teljesíti adókötelezettségét, vagy - ezt megszüntetve - a
személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózást alkalmazza. A
fennálló pénztartalékot nyilvántartásba kell venni, és adóévenként be
kell vallani.
Az evás időszakban nyilvántartott pénztartalék
csökkenése vállalkozói osztalékalapnak minősül, mely után 35 százalék
személyi jövedelemadót kell fizetni. Ez a szabály érvényesül abban az
esetben is, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti a
magánszemély az eva hatálya alatt.
Amennyiben az adózó a személyi jövedelemadó törvény
hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt
érvényesített, akkor a kisvállalkozói kedvezmény végleges
érvényesítésére vonatkozó szabályok az evás időszak alatt is
vonatkoznak rá. Ez azt jelenti, ha a kisvállalkozói kedvezmény alapjául
szolgáló tárgyi eszközöket például értékesíti, átsorolja stb., a
személyi jövedelemadó törvényben meghatározott időszakon belül, akkor a
tárgyi eszközre tekintettel a nyilvántartott kisvállalkozói kedvezmény
kétszeresének 18 százalékát vállalkozói személyi jövedelemadó címén meg
kell fizetni.
Az áfaalanyt az evára való áttérésnél
olyannak kell tekinteni, mintha az áfa vonatkozásában jogutódlással
szűnt volna meg, azaz az áttérés időpontjában a tulajdonában lévő
termékek után nem kell a megszűnés szabályai szerint teljesíteni az áfa
kötelezettséget.
Így be kell bevallani azoknak a
vagyontárgyaknak - amelyeket az evára való áttéréssel egyidejűleg kivon
a bevételszerző tevékenysége alól - a jelenlegi forgalmi értékét
terhelő áfa összegét, ha korábban annak beszerzésekor előzetesen
felszámított adó elszámolásra került. Be kell továbbá vallani az
áttérés évében (2002-ben csak a szeptember 30-a után) beszerzett tárgyi
eszközök - amelyekhez korábban kapcsolódott levonható áfa - után a
jogutódlással történő megszűnésre, mint termékértékesítésre tekintettel
az ÁFA törvény 38-39.§-a szerinti, az előzetesen felszámított adó
megosztására vonatkozó szabályok alapján az adófizetési kötelezettséget.
E
terheket külön nyomtatványon nem kell bevallani. A kötelezettséget az
áttérő áfaalany utolsó áfa megállapítási időszakról beadandó
bevallásában - amelyet az éves bevallásra kötelezett adóalany február
15-ig, míg a havi, negyedéves áfabevalló január 20-ig benyújtandó
bevallásában - szerepeltet. Amennyiben az áfaalanykénti megszűnéshez
kapcsolódó bevallás negatív elszámolandó adót tartalmaz, az adóhatóság
a kiutalást teljesíti, függetlenül attól, hogy az áfatörvényben a
visszaigénylésre előírt feltételek fennállnak-e.
Az
evatörvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknál bevétel alatt
bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni értéket
kell érteni, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is.
Az egyéni vállalkozók esetében a tárgyévi
bevételt az evaalap megállapításakor növeli:
- az
adóévben az egyéni vállalkozó által az áfatörvény szerint külföldről,
vagy külfölditől igénybe vett, de Magyarországon adóztatható
szolgáltatás díja,
- a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevétel,
- az
adóalanyiság megszűnésének évében (adózó visszatér a személyi
jövedelemadó törvény hatálya alá) az egyéni vállalkozói tevékenység
megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően megállapított
készlet értéke, kivéve, ha az adóalanyiság megszüntetését követően az
egyéni vállalkozó az átalányadót választja. Növeli a megszűnés
szabályai szerint nyilvántartott készlet értéke a bevételt akkor is, ha
a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti.
Járulékfizetés
Az eva szabályai szerint adózó főfoglalkozású
egyéni vállalkozó
biztosított egyéni vállalkozó a 29 százalékos mértékű
társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalékos mértékű
nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén 1,5 százalék
nyugdíjjárulék + 7 százalék tagdíj), és a 3 százalékos mértékű
egészségbiztosítási járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján
érvényes minimálbér (50 000 Ft) után fizeti meg. Az evát választó
egyéni vállalkozó egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a magasabb
összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a
fentiekben leírt járulékokat a minimálbérnél magasabb járulékalap után
fizeti meg. Ez a nyilatkozat az adóévre szól, amelyet első ízben az
adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően az eva bevallásával
egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat
végrehajtható okiratnak minősül. A 2003. évre a JNy-03 nyomtatványon
lehet megtenni a nyilatkozatot. (Az igazolt távollét miatt a vállalt
járulék összege nem csökkenthető.)
A
járulékfizetési kötelezettség megállapításánál alkalmazni kell azt a
szabályt, hogy nem köteles az egyéni vállalkozó megfizetni a
társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot arra
az időtartamra, amelynek tartama alatt:
- táppénzben, baleseti
táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,
gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási
díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a
gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt
vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
- sorkatonai (polgári), tartalékos katonai szolgálatot teljesít,
- fogvatartott,
- az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, ha kamarai tagságát szünetelteti.
Többes jogviszonyban álló
(aki egyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti
36 órát, illetőleg a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali
tagozatán tanulmányokat folytat) egyéni vállalkozó
járulékfizetése eltérően alakul, mivel ebben az esetben az egyéni
vállalkozó a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási és a 8,5
százalékos mértékű nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén
1,5 százalék nyugdíjjárulék + 7 százalék tagdíj) az evatörvényben
meghatározott adóalap 4 százaléka után fizeti meg.
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni
vállalkozó az evatörvényben meghatározott adóalap 10 százaléka
után fizeti meg a baleseti járulékot.
Az
evát választó egyéni vállalkozó a járulék bevallási és megfizetési
kötelezettségének az evatörvényben az eva (evaelőleg) megfizetésére és
bevallására meghatározott időpontban tesz eleget. Az az egyéni
vállalkozó, aki egyoldalú nyilatkozattal a minimálbérnél magasabb
összegű járulékalapot vállal, a társadalombiztosítási járulékot, az
egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot négy egyenlő részletben
köteles megfizetni.
Tételes egészségügyi hozzájárulás
az evát választó egyéni vállalkozót akkor terheli, ha nem áll a
törvényben meghatározott jogviszonyban, például munkaviszony, tagi
jogviszony, megbízásos jogviszony stb.
Amennyiben az egyéni vállalkozó az eva hatálya
alól "kijelentkezik",
vagyis ezt az adózási módot - következő évre nem választja, akkor a
feltételek megléte esetén választhatja a következő adóévre az
átalányadózást is.
Az áttérést követően
nyilvántartásait a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint
kell vezetnie. Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóév
első napjára a személyi jövedelemadó törvény nyilvántartásokra
vonatkozó rendelkezései szerint részletes vagyonleltárt kell készítenie
minden olyan eszközről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog
használni.
Az adóalanyként lezárt adóévben
teljesített valamennyi, a személyi jövedelemadó törvény alapján
költségnek minősülő kiadást (ideértve az értékcsökkenési leírás és
beruházási költségek összegét is) elszámoltnak kell tekinteni.
Amennyiben az adóalanyiság évközben szűnik meg (pl. március 31-ével),
akkor az értékcsökkenési leírást időarányosan kell elszámoltnak
tekinteni.
Az eva időszaka
alatt megszerzett, előállított nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján
a magánszemély csak annyiban jogosult az adóalanyiság megszűnése után
költséget elszámolni, amennyiben rendelkezik az értékcsökkenési leírás
alapjának meghatározásához szükséges, más által kibocsátott
bizonylattal.
Az evás időszakban adóévenként 20-20 százalékot
elszámoltnak kell tekinteni az előző év(ek)ről áthozott veszteség
összegéből.
Ha
az elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységét a vállalkozó özvegye,
örököse folytatja, akkor az özvegy és az örökös is választhatja az
evát, amennyiben e szándékát 3 hónapon belül bejelenti az adóhatóságnak.
Ha
az adóalany akár saját döntésének megfelelően, akár a törvény erejénél
fogva kikerül az eva hatálya alól, az áfa vonatkozásában az evás
időszakban eszközölt beszerzésekre az adózó az áfára való áttérést
követően sem alapozhat áfalevonási jogot. Arra sincs lehetősége, hogy
az evaalanyként lezárt adóévben beszerzett termékek után utóbb
levonható áfát számoljon el. Ugyanakkor, hogy az áfára való áttérést
követően semmilyen jogcímen nem keletkezik áfa kötelezettség olyan
bevétel után, amely eva alanyisága alatt megszerzett bevételnek
minősül, vagyis amely után már eva-kötelezettsége keletkezett.
|