Öröklési illetéket a haláleset folytán bekövetkező vagyonszerzések után kell fizetni. Külföldön örökölt ingatlan hagyaték után öröklési illetéket nem kell fizetni. A külföldön örökölt ingó hagyaték után csak akkor kell illetéket fizetni, ha az adott államban öröklési illetéket, vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt öröklési illeték vagy adó megfizetését az örökösnek bizonyítani kell.

Mi lehet az öröklési illeték tárgya?

Az öröklési illeték tárgya lehet bármilyen az örökséghez tartozó vagyontárgy. Beleértve az alábbiakat is:

• A magánnyugdij-pénztártag egyéni számláján haláláig felhalmozott összeg.
• A haszonélvezeti jog megváltása. A hagyatéki eljárás során az özvegyi jogra jogosult túlélő házastárs, illetve az örökösök kérelmére lehetőség van a házastárs haszonélvezeti jogának megváltására. A megváltás létrejötte azt jelenti, hogy a túlélő házastárs nem az örökség haszonélvezeti jogát, hanem valamely hányadának tulajdonjogát szerzi meg.
• Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása.
• A hagyomány alapján történő vagyonszerzés. Az örökhagyó végrendelettel egy meghatározott személynek közvetlenül juttathat hagyatékából bizonyos vagyontárgyakat, de örökösét is kötelezheti arra, hogy az adott személynek valamilyen vagyoni szolgáltatást teljesítsen. Ilyen vagyoni szolgáltatás lehet például a hagyatékban szereplő vagyontárgy átengedése, vagy a hagyományossal szembeni követelés elengedése.
• A meghagyás alapján történő vagyonszerzés. Az örökhagyó végrendeletében a hagyatékban részesített személyt meghatározott kötelezettséggel terheli. Az öröklési illeték fizetésének kötelezettsége akkor merül fel, ha a meghagyás alapján vagyonszerzésre kerül sor.
• A kötelesrész szerzése. Kötelesrészre az örökhagyó leszármazója (gyermeke), házastársa, illetve szülője jogosult, ha az örökhagyó élők közötti jogügylettel, vagy végrendelettel vagyonát, vagy annak nagy részét más személy részére juttatta. A végrendelettel érvényesen kitagadott örökösnek nem jár kötelesrész. A kötelesrész a törvényes örökrész fele.
• Halál esetére szóló ajándékozás.

A hagyatékhoz kell számolni az olyan örökséget is, amelyet az örökhagyó megörökölt, de még nem adtak át részére. A rokonsági viszonyt az öröklési illeték megállapításánál az első és minden további örökös között külön-külön kell figyelembe venni.

Például: Egy hagyatékátadó végzésben adta át a közjegyző a testvér után örökölt hagyatékot a később elhalt testvér gyermekének. Az öröklési illetéket mindkét örökhagyó után külön-külön meg kell fizetni. Az elsőként elhalt testvér esetében testvérek közötti illetékkulcs alapján kerül megállapításra az öröklési illeték. A következő halálesetnél szülő és gyermek közötti rokonsági viszony az illetékezés alapja.

Nem lehet öröklési illeték fizetésére kötelezni azt, aki az öröklésről ingyenesen lemondott, illetve az örökséget vagy a hagyományt visszautasította.

Nem tárgya az öröklési illetéknek az olyan vagyoni értékű jog, amely az örökhagyó halála előtt már terhelte a vagyont és a hagyatékátadást követően is változatlanul fennmarad. Értékét a tulajdonjog szerző illetékalapjának számításakor - mint csökkentő tényezőt - figyelembe kell venni.

Az öröklési illeték megállapítását megalapozó okirat a hagyatékátadó végzés, ennek hiányában az illetékhivatalhoz benyújtott hagyatéki kimutatás

Ha a hagyatékot közjegyző adja át, a hagyatékátadó végzést - jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - a közjegyző továbbítja az illetékhivatalhoz.

Ha a hagyatéki eljárást a közjegyző hivatalból nem köteles megindítani, az örökösnek a megörökölt ingóságokról hagyatéki kimutatást kell készíteni. A hagyatéki kimutatást az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerinti illetékhivatalhoz vagy közjegyzőhöz a halált követő 90 napon belül kell benyújtani.

Nem kell kimutatást készíteni, ha a hagyaték értékpapír, takarékbetét, gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét, vagy örökösönként 300.000 forintot meg nem haladó ingóörökség.

Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatását az örökös a korábbi jogosult örökhagyó halálát követő 60 napon belül köteles a vagyonszerzést tartalmazó okirat eredeti és egy másolati példányával az illetékhivatalhoz bejelenteni.

A haszonélvezet, a használat öröklésének illetékalapja a hagyaték forgalmi értékéből számított érték (lásd az ajándékozási illetéknél).

Például: Az egyik szülő halálával egy 5.000.000 forint forgalmi értékű lakás felének tulajdonjogát örökli 2 gyermeke a túlélő házastárs (66 éves) özvegyi jogával terhelten. A megörökölt tulajdoni hányad (2.500.000 forint) forgalmi értéke egyhuszad részének négyszerese (2.500.000 / 20 x 4), azaz 500.000 forint az özvegyi jog értéke.

Mikor nem kell a haszonélvezeti jog, használat jogának öröklésekor öröklési illetéket fizetni?

Mentes az öröklési illeték alól a lakástulajdon haszonélvezeti jogának a túlélő házastárs által történő öröklése. Továbbá, ha az ingatlant már az örökhagyó halálát megelőzően is terhelte (az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett) vagyonértékű jog.

A tulajdonjogot szerző örökösök esetében az öröklési illeték alapja az örökség tiszta értéke

A tiszta érték számításakor a megörökölt vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő vagyoni értékű jog értékét és a hagyatéki terheket.

A hagyatéki terhek közé kell számítani:

• a közjegyzői munkadíjat,
• a temetési költségeket. (Bizonyítás nélkül is elfogadható az örökhagyó eltemettetésének helyben szokásos költségei. A szokásos mértéket meghaladó költségeket az illetékhivatal felé igazolni kell.),
• az örökhagyó életében keletkezett és általa meg nem fizetett adósság, vagy hitel (örökös által igazolt) összegét,
• a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok, és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját,
• az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét.

Az örökösöknek a kiszámolt tiszta érték alapulvételével örökrészeik arányában kell az öröklési illetéket megfizetni.

Az örökös az általa megörökölt vagyont vagy egy részét más örökösnek átengedheti, illetve osztályos egyezséget köthetnek egymással

A hagyaték tárgyalásakor az örökös más örökösnek átengedheti a rá eső örökséget vagy annak egy részét. Az ingyenesen átengedett rész után az átengedő illetéket nem fizet. Az átengedett részt megszerző az öröklési illetéket olyan rokonsági foknak megfelelő illetékkulcs alkalmazásával fizeti, mintha azt közvetlenül az örökhagyótól örökölte volna. Ha az átengedő ellenérték fejében engedi át az örökséget, az átengedő megfizeti az öröklési illetéket, az örökrészt megszerző pedig visszterhes illetéket fizet (tulajdonképpen megvette az örökrészt).

Például: Az örökhagyó után két gyermeke örökölné az 1.000.000 forint értékű garázst, de az egyik gyermek ingyenesen átengedi a másik gyermek javára örökrészét. 1.000.000 forint érték után az egyik gyermek - a garázst 1/1 arányban szerző fél - fizeti meg az illetéket, míg az átengedőnek fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Ha az átengedés 500.000 forint kifizetése ellenében történik, akkor mindkét gyermek 500.000-500.000 forint örökrész után fizet öröklési illetéket. A garázs további ?-ed tulajdonjogát átengedés következtében megszerző testvér az öröklési illetéken felül 500.000 forint forgalmi érték alapulvételével visszterhes vagyonátruházási illetéket (10%-kal) is fizet.

Az örökösök osztályos egyezséget is köthetnek, ami azt jelenti, hogy a hagyatéki tárgyaláson eltérnek a hagyaték törvényes öröklési rendjétől, illetve a végrendeletben meghatározottak szerinti elosztástól. Aki az osztályos egyezség során a törvény vagy a végrendelet szerint ráeső résznél nagyobb értéket kap és ezért ellenszolgáltatást ad, az egyébként járó örökrészén felüli rész után visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet. Az ellenérték fejében átengedő örökös pedig öröklési illetéket fizet.

Ugyanez az elv érvényesül abban az esetben is, ha a kötelesrészre jogosult követelését a kiadásra kötelezett örökös nem a neki járó örökrész kiadásával, hanem a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más ellenszolgáltatással teljesíti. A kiadásra kötelezett örökös visszterhes vagyonátruházási illetéket, a kötelesrészre jogosult pedig öröklési illetéket fizet.

Ha az ingatlan hagyatékot vagy annak egy részét, az azt terhelő adósság fejében a hagyatékátadó végzés alapján az örökhagyó hitelezője szerzi meg, a hitelezőnek átadott ingatlan, ingatlanrész után az örökösnek fizetési kötelezettsége nem keletkezik, a hagyatéki hitelező viszont a megszerzett vagyon után visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet. Mindez nem alkalmazható akkor, ha a hagyatéki hitelező egyben az örökhagyó örököse is. Ebben az esetben az (igazolt) adósság összegét, mint hagyatéki terhet kell figyelembe venni.

Az öröklési illeték mértéke korábban a megszerzett vagyon jellegétől és a szerződő felek közötti rokonsági viszonytól függött. 2003. január 1-jétől az öröklési és ajándékozási illeték fizetése a megszerezett vagyon jellegén és a rokonsági fokon alapuló differencáláson túl a vagyon összegétől is függ.

Jövő év január 1-jétől a törvény az ingyenes vagyonszerzések (öröklés, ajándékozás) esetén tovább erősíti ezt a sávosan progresszív elvonást azáltal, hogy a megszerzett vagyon 35 millió forintot meghaladó tiszta (terhekkel csökkentett) értékére - a rokonsági fokra és a megszerzett vagyon jellegére vonatkozó differenciálást fenntartva - új illetékmértékeket vezet be.

Örökléskor a 35 millió forintot meghaladó értékrész után 21, 30, illetve 40% általános mértékű illetéket, míg a lakásszerzésért 11, 15, illetve 21% illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illetéknél az általános mérték felső kulcsai az öröklési illetékkel azonosak, a lakásszerzésnél pedig a 35 millió forint feletti rész után 12, 16, illetve 30% lesz a legmagasabb kulcs. Az alábbi táblázat tartalmazza az új (és régi), 2004-től hatályos illeték-mértékeket.

Csoport		Az illeték általános mértéke	Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik)		18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15% 35 millió forint feletti rész után 21%	18 millió forintig 2,5% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 6% 35 millió forint feletti rész után 11%
II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére	18 millió forintig 15% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30%	18 millió forintig 6% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész 15%
III. Minden más örökös terhére	18 millió forintig 21% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30% 35 millió forint feletti rész után 40%	18 millió forintig 8% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 12% 35 millió forint feletti rész után 21%

Termőföldszerzés esetén az általános mértékkel számolt öröklési illeték felét kell megfizetni.

Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatásával kapcsolatos illeték mértéke 10%.

Gépjármű, pótkocsi öröklése esetén az illeték mértéke és a számítás módja megegyezik a visszterhes vagyonszerzési illetéknél írtakkal.

Az öröklés után fizetendő illeték kiszámítására a példát az iratmintáknál mutatjuk meg.

Az öröklési illetékkel együtt kell megfizetni az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is. Az eljárás illetéke ingatlanonként 2.000 forint, melyet az örökösöknek örökrészeik arányában kell megfizetni.

Illetékkedvezmények, mentességek

Ha az örökös olyan lakótelket örököl, amely a településrendezési terv szerint alkalmas arra, hogy lakóházat építsenek rajta, mentesül az ajándékozási illeték megfizetése alól, amennyiben vállalja, hogy a telket 4 éven belül lakóházzal beépíti és ugyanezen határidőn belül a lakóház felépültét használatbavételi engedéllyel igazolja (lásd az ajándékozási illetéknél).

Ha az örökhagyó magánnyugdíjpénztári tag volt és örököse folytatja a tagságot, a pénztárban hagyja a pénzt, vagy átviszi más magánnyugdíjpénztárba, mentesül az öröklési illeték megfizetése alól.

Illetékmentes az értékpapír, a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét öröklése.

Mentes az öröklési illeték alól az egy örökösre jutó ingóörökség 300.000 forintot meg nem haladó része.

Például, ha valaki örököl egy 1.000.000 forint értékű műalkotást, 700.000 forint után fog öröklési illetéket fizetni.

A kiskorú örökösnek lehetősége van arra, hogy illetéktartozását a nagykorúvá válását követő 2 éven belül késedelmi pótlékmentesen fizesse meg. Ha előbb fizeti meg az illetéket, annyiszor 10 % kedvezmény illeti meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesíti illetékfizetési kötelezettségét. A kedvezmény maximális mértéke a fizetendő illeték 70 %-a.

Mentes az öröklési illeték megfizetése alól az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése, ha az örökhagyó az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény hatályba lépésekor jogosult volt ilyen tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az örökösnek igazolni kell.

Kinek kell az öröklés után az illetéket megfizetni?

Az öröklési illeték megfizetésére az örökösök örökrészük arányában kötelesek.