Ajándékozási illetéket ajándékozási szerződéssel, vagy ingyenes vagyongyarapodást eredményező jognyilatkozattal szerzett vagyon után kell fizetni.

Milyen vagyon lehet az ajándékozás tárgya?

Ajándékozás tárgya lehet az ajándékozás címén megszerzett bármilyen ingó- (ideértve a gépjárművet és a pótkocsit is), ingatlanvagyon, vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, gyakorlásának ingyenes átengedése, az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történt lemondás.

Ingó ajándékozási illetékkötelezettségének keletkezése

Az ingó ajándékozása csak akkor keletkeztet illetékkötelezettséget, ha átadására, vagyoni értékű jog esetében megszerzésére

• belföldön kerül sor;
• okiratot állítottak ki az ajándékozásról;
• illetve okiratot ugyan nem készítettek, de az egy megajándékozottnak juttatott rész értéke meghaladja a 150.000 forintot.

Az illetékkötelezettség az okirat aláírása napján, okirat hiányában a vagyonszerzés napján keletkezik.

Az ingó ajándékozást is be kell jelenteni az illetékhivatalhoz

Ingó ajándékozásáról készített okirat egy eredeti és egy másolati példányát a szerződéskötést követő 30 napon belül a szerződésben elsőként szereplő megajándékozott lakóhelye szerinti megyeszékhelyen található (budapesti lakóhely esetén a fővárosi) illetékhivatalhoz kell bemutatni. Az egy megajándékozottra jutó 150.000 forintnál alacsonyabb értékű ajándékot is be kell jelenteni az illetékhivatalhoz, ha arról okirat készült.

Nem mentesül az ajándékozási illeték megfizetése alól az a megajándékozott, aki több mint 150.000 forint értékű ajándékot kapott úgy, hogy az ajándékozásról okirat nem készült.

Az ajándékozást szóban, vagy írásban lehet bejelenteni az illetékhivatalnál.

Az ingatlan ajándékozást a földhivatalhoz kell bejelenteni

Az ingatlan ajándékozásról okiratot kell készíteni, melynek egy eredeti és két másolati példányát az ingatlannyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel együtt az ingatlan fekvése szerinti földhivatalhoz kell benyújtani a szerződéskötést követő 30 napon belül. Ha egy szerződésben több olyan ingatlan ajándékozására kerül sor, amelyek nem egy földhivatal illetékességi területén vannak, a szerződésben elsőként megnevezett ingatlan fekvése szerinti földhivatalhoz kell a szerződést eljuttatni. Az a megajándékozott, aki bemutatta az ajándékozási szerződést a földhivatalhoz, egyúttal eleget tett az illetékhivatalhoz történő bemutatási kötelezettségének is, mivel a földhivatal továbbítja az illeték megállapításához szükséges iratokat az illetékhivatalhoz.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő ingatlan, vagy ingatlannak nem minősülő felülépítmény ingyenes megszerzését az illetékhivatalhoz kell bejelenteni

Közvetlenül az illetékhivatalhoz kell bejelenteni az olyan ingatlan, vagy ingatlannak nem minősülő felülépítmény ingyenes megszerzését, melynek tulajdonosváltozása, illetve a vagyoni értékű jog jogosultjának személyében történt változás nem igényel ingatlan-nyilvántartási eljárást. Ha több illetékhivatal illetékességi területén helyezkednek el az ajándékozás tárgyát képező ingatlanok, ingatlannak nem minősülő felülépítmények, akkor a szerződésben elsőként megnevezett ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalhoz kell az okiratot eljuttatni.

Az ajándékozási illeték mértéke függ a megszerzett vagyon jellegétől és a szerződő felek közötti rokonsági viszonytól. Az illetékek mértéke

Csoport		Az illeték általános mértéke	Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik)		18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18% 35 millió forint feletti rész után 21%	18 millió forintig 5% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész után 12%
II. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére	18 millió forintig 15% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30%	18 millió forintig 8% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 10% 35 millió forint feletti rész után 16%
III. Minden más megajándékozott terhére	18 millió forintig 21% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30% 35 millió forint feletti rész után 40%	18 millió forintig 10% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30%

Az ajándékozás bejelentését a megajándékozottnak az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül kell megtennie. A szerződés bemutatásának, illetve a bejelentés megtételének kötelezettsége - akár a földhivatalhoz, akár az illetékhivatalhoz kell teljesíteni - a megajándékozottat terheli. Ha a megajándékozott bejelentési kötelezettségét nem az előírt 30 napon belül vagy egyáltalán nem teljesíti, részére a fizetendő ajándékozási illetéken felül - a mulasztási napok számától függően - az illetéket megállapító illetékhivatal mulasztási bírságot szab ki. A mulasztási bírság összege:

• ha a késedelem 15 napon belül van, a fizetendő ajándékozási illeték 5%-a,
• ha a késedelem 15 és 30 nap között van, a fizetendő ajándékozási illeték 20%-a,
• ha a késedelem 30 napon túl van, a fizetendő ajándékozási illeték 30%-a.

Például: Ha az ajándékozási szerződést január 5-én kötötték meg, de csak február 25-én mutatták be a földhivatalhoz, úgy az illetékhivatal 20 nap késedelem után 20.000 forint ajándékozási illetékkel számolva 4.000 forint mulasztási bírságot is megállapít a megajándékozott terhére.

Vagyoni értékű jogok köre

Az illetékfizetés szempontjából vagyonértékű jognak minősül a földhasználat, a haszonélvezeti jog, a használat joga, a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó használati jog, a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga.

A vagyonértékű jog értékének számítása

Ha a vagyonértékű jog alapítása határozott időre szól, értékét a vagyon forgalmi értékének egyhuszad része és a meghatározott évek számának szorzata adja. Az így számolt érték nem lehet több, mint a forgalmi érték egyhuszad részének hússzorosa (azaz a forgalmi érték).

Például: Ha az 1.000.000 forint forgalmi értékű vagyonra a tulajdonos 7 évre ingyenesen valamilyen vagyoni értékű jogot engedményez, a jog értéke (1.000.000 / 20 x 7) 350.000 forint.

Ha a vagyonértékű jog alapítása határozatlan időre szól, értékét a forgalmi érték egyhuszad részének ötszöröse adja.

Az olyan vagyonértékű jog esetében, amely valamely személy életének, házasságának, vagy özvegységének idejére terjed ki, az adott személy életkorához képest kell az értékét kiszámítani:

Ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

• 25 évesnél fiatalabb, a forgalmi érték egyhuszad részének 10-szerese,
• 25-50 év között a forgalmi érték egyhuszad részének 8-szorosa,
• 51-65 év között a forgalmi érték egyhuszad részének 6-szorosa,
• 65 évnél idősebb, a forgalmi érték egyhuszad részének 4-szerese
• a jog számított értéke.

Például: Ha az 51 éves szülő az 1.000.000 forint forgalmi értékű ingatlanát úgy ajándékozza gyermekének, hogy fenntartja az ingatlanon a holtigtartó haszonélvezeti jogát, akkor a forgalmi érték egyhuszad részének 6-szorosa (1.000.000 / 20 x 6), azaz 300.000 forint a vagyonértékű jog értéke.

Amennyiben a természetes személy vagyoni értékű joga határozott időre jön létre, annak értéke nem lehet több mint az életkor szerinti szorzó alapján számolt összeg.

Például: Ha az 51 éves szülő 7 évre alapított az 1.000.000 forint forgalmi értékű vagyonra haszonélvezeti jogot, akkor a vagyoni értékű jog számításánál az életkor szerinti szorzót (amely 6-szoros) kell figyelembe venni. Az így számított jog értéke 300.000 forint.

Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának értékét a szerződésben megjelölt, illetve a bejelentett érték alapján lehet megállapítani. Ha az nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az illetékhivatal becslés útján állapítja meg az értékét.

Mikor nem kell a vagyonértékű jog jogosultjának ajándékozási illetéket fizetnie?

• Ha az ajándékozó a vagyonértékű jogot a maga javára tartja fenn.
• Ha az ingatlant már az ajándékozást megelőzően is fennálló (az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett) vagyonértékű joggal terhelten ajándékozzák.

Az ajándékozási illeték alapja a forgalmi értékből számított tiszta érték

Az ajándékozási illeték alapja az ajándékozás tárgyát képező vagyon forgalmi értékéből számított tiszta érték. A tiszta érték számításánál a vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az esetleges vagyoni értékű jog és a vagyont terhelő adósság egy megajándékozottra eső értékét. Az adósság fennállását a megajándékozottnak az illetékhivatal felé igazolni kell. Az ajándékot terhelő igazolt adósság összege után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.

Amennyiben a vagyont nem terheli vagyoni értékű jog, vagy adósság, az illeték alapja az ajándék forgalmi értéke.

Például: Ha az ajándékozás tárgyát képező ingatlan forgalmi értéke 1.000.000 forint, melyet az ajándékozási szerződés kötésének napján terhel az 51 éves szülő özvegyi joga és 200.000 forint hitel, akkor a tulajdonjog szerző ajándékozási illetékalapja: 1.000.000 - (1.000.000 / 20 x 6 = 300.000 ) - 200.000 = 500.000 forint. A hitel (200.000 forint) után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.

A 2003. december 31-ig hatályos illetékszabályok szerint az ajándékozási illeték alapja az egy megajándékozottra jutó tiszta érték, függetlenül attól, hogy a megszerzett vagyon tulajdoni hányad-e avagy egész tulajdon. A törvény módosítása megakadályozza, hogy a progresszió elkerülése céljából az ingatlan ajándékozására több szerződéssel kerüljön sor.

Ennek érdekében kimondja, hogy ha az adott ingatlan ajándékozása ugyanannak a megajándékozottnak a javára 5 éven belül több szerződéssel történik, akkor a tulajdoni hányad megszerzése után járó illetéket a tulajdonában álló ingatlanrész forgalmi értékének figyelembevételével kell megállapítani, ha a tiszta érték 18 millió Ft-nál nagyobb (ekkor lehet szó progresszóról). A tiszta érték megállapításakor számítandó illeték esetében a korábbi tulajdon-hányad szerzését követő értéknövelő beruházásokat ugyanakkor figyelmen kívül kell hagyni. Az így megállapított illeték összegéből le kell vonni, azt az összeget, melyet akkor kellene fizetni a korábbi tulajdoni hányad után, ha annak megszerzésére az újabb tulajdoni hányad megszerzésekor került volna sor. E rendelkezést természetesen csak azokban az ajándékozási ügyekben kell alkalmazni, amelyekben az ingatlan első tulajdoni hányadának megszerzésére 2003. december 31-ét követően kerül sor.

Termőföldszerzés esetén az általános mértékkel számolt ajándékozási illeték felét kell megfizetni.

Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának ajándékozási illetéke 10 %.

Gépjármű, pótkocsi ajándékozása esetén az illeték mértéke és a számítás módja megegyezik a visszterhes vagyonszerzési illetéknél írtakkal.

Ajándékozás utáni illetékfizetésre példát az iratmintáknál mutatunk meg.

Ajándékozási illetékkedvezmények és mentességek

Ha a megajándékozott olyan lakótelket szerez, amely a településrendezési terv szerint alkalmas arra, hogy lakóházat építsen rajta, mentesül az ajándékozási illeték megfizetése alól, amennyiben vállalja, hogy a telket 4 éven belül lakóházzal beépíti és azt használatbavételi engedéllyel igazolja. A kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot célszerű az ajándékozási szerződésbe belefoglalni. Aki ezt elmulasztja, az illetékhivatal fizetési meghagyásának jogerőre emelkedéséig (amely általában a kézhezvételét követő 15. nap) még nyilatkozhat beépítési szándékáról. Ha a megajándékozott ezen határidő leteltét követően nyilatkozik nem mentesülhet az ajándékozási illeték megfizetése alól. A lakóház felépítésére előírt 4 éves határidőt az ajándékozásról készített okirat földhivatalhoz történő bemutatásától kell számítani. Aki a beépítési határidő lejárta után 15 napon belül nem igazolja az illetékhivatalnál használatbavételi engedéllyel azt, hogy vállalt kötelezettségének eleget tett, annak nemcsak az ajándékozási illetéket, hanem 4 évre visszamenő kamatait is meg kell fizetni.

Az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozónak (természetbeni juttatás címén) személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik, mentes az illeték alól.

Az értékpapír, a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét ingyenes szerzése illetékmentes.

Kinek kell az ajándékozási illetéket megfizetni?

Az illetéket a megajándékozott köteles megfizetni.