Illetékek : Visszterhes vagyonátruházási illeték |
Visszterhes vagyonátruházási illeték
2004.07.14. 11:03
Mikor jön létre visszterhes vagyonszerzés?
Az
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Itv.) értelmezése szerint az
ingatlan és - szűk körben - az ingó visszteher mellett (adásvétel
útján) történő megszerzése illetékfizetési kötelezettséget eredményez.
"Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden
dolog". A földdel alkotórészi kapcsolatban van pl. a lakó-, az üdülő-,
az iroda-, a műhely és egyéb épület. Illetékfizetési kötelezettség
keletkezik továbbá ingó hatósági árverésen történő, gépjármű, pótkocsi
tulajdonjogának, haszonélvezetének, közterületen álló - ingatlannak nem
minősülő - felépítmény (pl. pavilon) tulajdonjogának, vagyoni értékű
jogának megszerzésével.
A visszterhes
vagyonátruházási illeték kiterjed a hatósági határozattal, az árverés
útján, valamint az elbirtoklással létrejövő tulajdonszerzésekre is.
Visszterhes vagyonszerzésnek minősül a tartási, életjáradéki, öröklési
szerződés alapján történő ingatlan, az előzőekben felsorolt ingó,
valamint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, ezen
jogok megszüntetése folytán bekövetkezett vagyonszerzés, valamint az
ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése.
Az ingatlanszerzés bejelentése
Az
ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni
értékű jognak a megszerzését (megszűnését) az ingatlan fekvése szerint
illetékes körzeti földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra a
szerződéskötés dátumát követő 30 napon belül. Az illetékkiszabás célját
szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló
kérelemmel kell teljesíteni, melynek tartalmaznia kell az adásvételi
szerződés 1 db eredeti és 2 db másolati példányát, az eladó
magánszemély nevére kiállított állami adóhatóság által rendszeresített
formanyomtatványt, az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat
(különböző illetékkedvezmények, mentességek igénybevételére vonatkozó
nyilatkozatokat). A bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes
teljesítése az illetékhivatal által megállapított mulasztási bírság
megfizetését vonja maga után (ld. ajándékozási illeték).
Mikor keletkezik az illetékkötelezettség?
A
visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése
napján (az árverés napján, ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak
bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat
jogerőre emelkedése napján) keletkezik. A felfüggesztő, vagy bontó
feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő
szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés
hatályának beálltakor keletkezik.
A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a
megszerzett vagyon forgalmi értéke.
A
forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy
eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában
árként általában elérhető. Amennyiben a szerződésben a felek a
vételárat nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett,
illetőleg bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a
forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja
meg. Ha az értéket bírósági ítélet állapította meg, azt az értéket az
illetékhivatal nem bírálhatja felül.
Az
illetékhivatal forgalmi értékelője a rendelkezésére álló -
összehasonlító - adatok alapján vagy elfogadja a szerződésben rögzített
vételárat forgalmi értékként vagy a megvásárolt ingatlan környezetében
korábban értékesített hasonló rendeltetésű ingatlanok forgalmi értékét
veszi figyelembe. Szükség esetén helyszíni szemle keretében kerül
megállapításra a forgalmi érték. A forgalmi értékelőnek mérlegelni kell
a település (településen belüli kisebb területi egység) legalább két
évet átfogó ingatlanérték-meghatározóit (a növekvő vagy csökkenő
ingatlanforgalmat) ingatlanérték-adatait, az illetékkiszabás tárgyát
képező ingatlanhoz térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés olyan
adatait, amely a forgalmi érték megállapításánál számításba vehető.
A visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke
A
visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10%. Ezzel az
illetékkulccsal kerül megállapításra pl. az építési telek, a garázs, az
üzlet, a műhely, az iroda, az üdülő, a telephely, az önálló orvosi
tevékenység működtetési jogának megszerzésével kapcsolatos
vagyonátruházási illeték.
Gyakran előfordul, hogy a
visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg - pl. a szülők javára -
haszonélvezetet alapítanak az ingatlanon. A haszonélvezet - mint
vagyoni értékű jog - értékét az illetéktörvény előírásai szerint kell
kiszámítani (lásd: ajándékozási illeték).
A
haszonélvező a vagyoni értékű jog számított értéke után, a
tulajdonszerző a jog értékével csökkentett forgalmi érték után - a
vagyontárgy rendeltetéséhez kapcsolódó illetékkulcs alapján - fizet
visszterhes vagyonátruházási illetéket. A haszonélvezeti jogról
ellenérték fejében történő lemondás az ingatlantulajdonos oldalán
keletkeztet vagyonszerzést. A jogi teher megszüntetése ugyanis az
ingatlan értékének növekedésével jár. Az illetéket az ingatlan
tulajdonosának - mint szerző félnek - kell megfizetni.
A
lakásszerzések illetéke eltér az általános illetékmértéktől (4.000.000
forint forgalmi értékig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után
6%). Illetékjogi szempontból a lakás céljára létesített és az
ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel
nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan minősül
lakástulajdonnak, a hozzátartozó földrészlettel együtt. Lakás
résztulajdonának szerzése esetén a 4.000.000 forintnak a szerzett
tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a
forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.
A
lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás
rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség (garázs, műhely,
üzlet, gazdasági épület) még akkor sem minősül lakástulajdonnak, ha az
a lakóépülettel egybe épült. (A létesítési cél és az
ingatlan-nyilvántartási állapot a meghatározó, melyek építési,
használatbavételi engedéllyel, tulajdoni lap másolattal bizonyíthatók.)
Az
illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más
célra (üzlet, műhely, iroda stb.) hasznosított lakóház esetében az
általános (10%-os) illetékkulcs kerül alkalmazásra.
Az
ingatlan-nyilvántartásban tanya megnevezéssel nyilvántartott
földrészleten álló lakóház a hozzátartozó kivett területtel együtt
lakástulajdonnak minősül.
Lakásnak minősül az
építési engedély szerint lakóház (lakás) céljára létesülő építmény is,
amennyiben annak készültségi foka az 50%-ot meghaladja.
Az
illetéktörvény rendelkezései szerint a lakástulajdon vásárlásához
biztosított lakásépítési kedvezményt (szoc. pol.) a forgalmi értékből
le kell vonni.
Az előzőekben leírt törvényi szabályozások megértéséhez
néhány egyszerű példán keresztül mutatjuk be az illeték kiszámítását:
- 8
millió forint forgalmi értékű lakástulajdon vásárlása esetén a vevőnek
4 millió forint értékig 2%-kal számítva 80.000 forint, 4 millió forint
után 6%-kal számítva 240.000 forint, összesen 320.000 forint
visszterhes vagyonátruházási és 2.000 forint ingatlan-nyilvántartási
eljárási illetéket kell fizetni.
- Ha a 8 millió forint forgalmi
értékű lakás vásárlásakor haszonélvezeti jogot alapítanak a 68 éves
nagyszülőnek, akkor a fizetendő illeték az alábbiak szerint oszlik meg:
A vevő 6.400.000 forint után fizet illetéket: 4 millió forintig 2%-kal
80.000 forint, 2,4 millió forint után 6%-kal 144.000 forint, összesen
224.000 forint a fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték + 2.000
forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték.
A
nagyszülő haszonélvezeti jogának számított értéke 1,6 millió forint,
mely után 2%-kal 32.000 forint visszterhes vagyonátruházási és 2.000
forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket kell fizetni.
- Abban
az esetben, ha a 8 millió forint forgalmi értékű lakás vásárlója 1,2
millió forint lakásépítési kedvezményben részesült, akkor a csökkentett
forgalmi érték - 6,8 millió forint - figyelembevételével fizeti meg az
illetéket.
4 millió forint 2%-kal 80.000
forint, 2,8 millió forint után 6%-kal 168.000 forint, összesen 248.000
forint visszterhes vagyonátruházási és 2.000 forint
ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket kell fizetni.
Hogyan történik az illeték megállapítása lakáscsere
esetén?
Lakástulajdonok
egymás közötti cseréjénél az általánostól eltérő szabályok szerint
történik az illeték alapjának megállapítása. Nem a megszerzett
lakástulajdon forgalmi értéke, hanem az elcserélt lakástulajdonok
forgalmi értékének a különbözete szolgál a visszterhes vagyonátruházási
illeték alapjául. Az így meghatározott illetéket a cserében részt vevő
felek olyan arányban fizetik meg, mint amilyen arányt képvisel a
megszerzett ingatlan forgalmi értéke a csere tárgyát képező
lakástulajdonok összesített forgalmi értékéhez képest. Az egyes
cserepartnerekre eső illetékhányad nem lehet több mint amennyi illeték
a megszerzett lakástulajdon adásvétele esetén terhelné az ügyfelet.
Vegyünk
egy példát: 8 millió forint és 3,5 millió forint forgalmi értékű
ingatlanok cserélnek gazdát. Az illeték alapja a forgalmi értékek
különbözete: 4,5 millió forint, mely után 4 millió forintig 2%-kal
80.000 forint, 0,5 millió forint után 6%-kal 30.000 forint a
visszterhes vagyonátruházási illeték. Az ingatlanok összértéke 11,5
millió forint. Az összértékhez képest a 3,5 millió forint forgalmi
értékű lakás 30,5%-os, a 8 millió forint forgalmi értékű lakás 69,5%-os
arányt képvisel. A megállapított 80.000 forint, illetve 30.000 forint
vagyonátruházási illetéket a szerződő felek a kiszámított aránynak
megfelelően fizetik meg:
- 3,5 millió forint forgalmi értékű
lakás vevője 33.550 forint visszterhes vagyonátruházási és 2.000 forint
ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket fizet,
- a 8 millió
forint forgalmi értékű lakás vevője 76.450 forint visszterhes
vagyonátruházási és 2.000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási
illetéket fizet.
Mennyi illetéket fizet az a magánszemély, aki egy
éven belül adott el, illetve vásárolt másik lakást?
Ha
a magánszemély a lakástulajdon (tulajdoni hányad) vásárlását megelőző,
vagy követő egy éven belül másik lakástulajdonát (tulajdoni hányadát)
eladta (eladja), az illeték alapja a vásárolt és az eladott
lakástulajdon (tulajdoni hányad) forgalmi értékének különbözete
(közvetett csere). Az úgynevezett negatív értékkülönbözet is (nagyobb
értékű lakást ad el a vevő, mint amilyet vásárol) illetékalapul
szolgál. Amennyiben az így megállapított értékkülönbözet nagyobb, mint
a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke, akkor az illeték alapja a
vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. A lakástulajdonok közvetett
cseréjére vonatkozó szabályok alkalmazását a lakástulajdont szerző
félnek kell kezdeményezni, a másik lakástulajdon eladásának igazolása
mellett (ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat másolata +
nyilatkozat).
A lakástulajdon szerzőjének és a másik
lakástulajdon eladójának azonos személynek kell lenni. A közvetett
cserével járó kedvezmény nem érvényesíthető pl. akkor, ha a szülő(k)
saját tulajdonukban álló lakóház vételárából gyermekük tulajdonába
kerülő lakóházat vásárolnak vagy a szülők korábbi tulajdonjoguk helyett
csak haszonélvezeti jogot létesítenek az újonnan megvásárolt
lakástulajdonon (a korábbival nem azonos jog létesül).
Példa a közvetett cserével szerzett lakás illetékének
megállapítására.
A
vásárolt lakás forgalmi értéke 8 millió forint. Az eladott lakás
forgalmi értéke 13 millió forint. A forgalmi érték (negatív) különbözet
5 millió forint. 4 millió forintig 2%-kal 80.000 forint, 1 millió
forint után 6%-kal 60.000 forint, összesen 140.000 forint visszterhes
vagyonátruházási és 2.000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási
illetéket kell fizetni.
Mikor mentesül a vagyonszerző az illetékfizetési
kötelezettség alól?
Az
illetéktörvény bizonyos visszterhes vagyonszerzéseket mentesít az
illeték megfizetése alól, vagy illetékkedvezményben részesít.
Illetékmentességre
tarthat igényt az, aki lakásépítésre alkalmas telektulajdont, vagy
tulajdoni hányadot, illetve ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű
jogot szerez és vállalja, hogy azon a szerződés illetékkiszabásra
történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. Ezen
rendelkezés alkalmazása szempontjából lakóházzal beépíthető
telektulajdonnak minősül az építésügyi szabályoknak és a
településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület
elhelyezésére szolgáló beépítetlen földrészlet, továbbá az olyan
földrészlet, amelyen csak szükséglakás, illetve olyan lakás céljára
használt helyiségcsoport (helyiség) van, ami még a szükséglakás
követelményeinek sem felel meg. A lakás kialakítására szolgáló, az
ingatlan-nyilvántartásban tetőtér, padlás elnevezéssel feltüntetett
önálló ingatlan a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnal esik egy
tekintet alá.
Nem minősül lakóház építésére alkalmas
telektulajdonnak az az ingatlan, melyen szükséglakásnál (lakástörvény
2. sz. melléklet 6. pontja) magasabb fokozatú, vagy szerződési
megfogalmazás szerint "bontásra érett", "gazdaságosan fel nem újítható"
lakóház áll. Az ingatlannak az illetékkötelezettség keletkezése
időpontjában (szerződéskötéskor) kell megfelelni a törvényi
kívánalmaknak. Az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot
igazolására a földhivatal által kiállított tulajdoni lap másolat
szolgál. Ha a tulajdoni lap másolat szerint az ingatlan "lakóház,
udvar" vagy "gazdasági épület, udvar", stb. akkor illetékjogi
szempontból az ingatlan nem minősíthető beépítetlen földrészletnek,
ezáltal illeték-mentesség nem állapítható meg.
A
lakóház építésére alkalmas telektulajdont vásárló lakóházépítési
szándékáról legkésőbb az illeték megfizetéséről szóló fizetési
meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. (A
határidő jogvesztő!) Az illetékhivatal a vagyonszerzés után
megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket
akkor törli, ha a szerző fél a lakóház felépítését legkésőbb a határidő
elteltét követő 15 napon belül használatbavételi engedéllyel igazolja.
Ha
az építkezést a vagyonszerző 4 éven belül nem fejezi be, vagy időközben
eladja az építési telket, akkor a felfüggesztett visszterhes
vagyonátruházási illetéket késedelmi pótlékkal együtt (a jegybanki
alapkamat kétszerese) kell megfizetni.
A lakás
építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által
értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 30 millió forintot meg
nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, tulajdoni
hányadának első megvásárlása illetékmentes. (A haszonélvezeti jog
alapítás illetékköteles.) A rendeltetésszerű használathoz nem szükséges
helyiségek (gépkocsitároló, üzlet) forgalmi értéke nem számítható be a
megszerzett lakás forgalmi értékébe, ezek után illetéket kell fizetni.
Illetékmentes
a gazdálkodó szervezetek átalakulásával (egyesülés, összeolvadás,
beolvadás, szétválás, különválás, kiválás) bekövetkező, az ügyvédi
iroda átalakulásával (jogutódlással) összefüggő vagyonszerzés.
A
kisajátított, vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott
csereingatlan szerzése, illetve a kártalanítási összegből történő
ingatlan vásárlása illetékmentes. A mentesség csak a kisajátított
ingatlan értékéig illeti meg a károsultat. A kártalanítási összegnél
magasabb értékű ingatlan megszerzése esetén az értékkülönbözet után
illetéket kell fizetni. További megkötés, hogy az illetékmentesség csak
a megszűnt joggal azonos jog megszerzésére terjed ki.
A
helyi önkormányzat, vagy az állam tulajdonában álló lakás
tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának vételi, vagy elővásárlási
joggal rendelkező személy által történő megszerzése illetékmentes.
A birtok-összevonási célú önkéntes földcserén alapuló
termőföldtulajdon szerzése ugyancsak illetékmentes.
Az
illetéktörvény természeti katasztrófa folytán otthonukat elveszítő
magánszemélyek lakástulajdon (lakástulajdonra vonatkozó vagyoni értékű
jog) szerzéséhez illetékmentességet biztosít. Természeti katasztrófának
minősül az árvíz, a belvíz, a földcsuszamlás, valamint a földrengés. Az
ennek folytán megsemmisült (helyrehozhatatlanul megrongálódott)
lakástulajdon pótlására vásárolt, legfeljebb 6 millió forint forgalmi
értékű lakásingatlanra terjed ki a mentesség. További feltételek: a
tulajdonos, a haszonélvező a megsemmisült lakást életvitelszerűen
lakásként használta, ne legyen másik lakástulajdona, vagy 50%-ot elérő
tulajdoni hányada (haszonélvezeti, használati joga), és a vásárolt
lakásban megszerzett tulajdoni hányada ne haladja meg a megsemmisült
lakástulajdonra vonatkozó tulajdoni hányadot.
A
vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor a mentesség
biztosítása érdekében a megsemmisült lakástulajdon fekvése szerint
illetékes önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági
bizonyítvánnyal kell igazolni a természeti katasztrófa bekövetkeztét, a
megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait pedig hiteles tulajdoni lap
másolattal.
Visszterhes vagyonátruházásnál alkalmazható
kedvezmények
A
termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának visszterhes
vagyonátruházási illeték alá eső szerzésekor az egyébként járó
(általános mértékű 10%-os) illeték egynegyedét (2,5%) kell megfizetni.
Feltétel, hogy a megvásárolt termőföldet szántó, szőlő, gyümölcsös,
kert, gyep, nádas, erdő, halastó művelési ág valamelyikeként
hasznosítsák.
Az illetékkötelezettség keletkezésekor
35. életévét be nem töltött személy(ek) első lakástulajdon (tulajdoni
hányad) szerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő,
de legfeljebb 40.000 forint kedvezményre jogosult(ak), ha az egész
lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. A
feltételek fennállásáról a szerző félnek írásban kell nyilatkoznia a
vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor. Az
illetéktörvény kizárja a kedvezményből azt a lakásszerzőt, aki ezt a
kedvezményt már igénybe vette.
Példa a 35. év alatti kedvezmény igénybevételére.
A
megvásárolt (első) lakástulajdon forgalmi értéke 7,8 millió forint. 4
millió forintig 2%-os kulccsal 80.000 forint, 3,8 millió forint után
6%-os kulccsal 228.000 forint az illeték. Összesen 308.000 forint
illetékből a maximálisan adható 40.000 forint kedvezmény levonásra
kerül. Így a megállapított visszterhes vagyonátruházási illeték 268.000
forint + 2.000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték.
Jogosulatlan igénybevétel esetén az illetékhivatal a kedvezmény
háromszorosának megfizetésére kötelezi az ügyfelet.
A
rendszeres ingatlanforgalmazási tevékenységet folytatók
ingatlanszerzését - feltéve, hogy azt nem saját maguknak, hanem
továbbeladás céljából vásárolták - a forgalmi érték 2%-ában
meghatározott illeték terheli, függetlenül az ingatlan jellegétől.
Kedvezményes szabállyal érintett illetékalanyi körbe
tartoznak:
- az ingatlanforgalmazást főtevékenységként folytató vállalkozások,
- az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző
vállalkozások,
- az ingatlan és gépjármű lízing tevékenységet egyaránt folytató és
e forrásból meghatározott árbevételt elérő vállalkozások.
A
jogosultságot az ingatlanalap-kezelőnek a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete működési engedélyével, az ingatlanforgalmazónak pedig
vállalkozói igazolvánnyal, illetve cégbizonyítvánnyal kell igazolni. Az
ingatlanszerző vállalkozónak a szerződés illetékkiszabásra történő
bejelentésekor nyilatkoznia kell arról, hogy az ingatlant továbbeladás,
illetve pénzügyi lízingbeadás céljára vásárolta. A nyilatkozattételre
előírt határidő elmulasztása esetén a kedvezmény nem adható meg.
Az
ingatlan eladását, lízingbe adását az ingatlanszerzés illetékkiszabásra
történő bejelentésétől számított két éven belül földhivatali
határozattal, hiteles tulajdoni lap másolaton feltüntetett széljeggyel,
vagy lízingbeadásról szóló szerződéssel kell bizonyítani. Ha a
törvényben előírt határidő leteltekor a vagyonszerző a feltételek
teljesülését nem igazolja, az illetékhivatal a megállapított és az
egyébként járó illeték különbözete kétszeresének megfizetésére kötelezi
a kedvezmény jogosulatlan igénybevevőjét.
Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának megszerzése
után fizetendő illeték
A
gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának
megszerzése az egyéb vagyontárgyaktól eltérő mértékű vagyonszerzési
illeték alá esik. Az illetéktörvény gépjárműnek tekinti az olyan közúti
szállító, vagy vontató eszközt, amelyet beépített erőgép hajt és
közlekedésigazgatási nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. Nem
minősül gépjárműnek a mezőgazdasági vontató, az önjáró, vagy vontatott
munkagép, a haszonjármű és a segédmotoros kerékpár. A pótkocsi
gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras
utánfutó, félpótkocsi, valamint lakókocsi, feltéve, hogy a
közlekedésben való részvételét külön jogszabály hatósági
nyilvántartásba vételhez köti.
Az illetéktörvény a
gépjármű és a pótkocsi illetékének mértékét a visszterhes
vagyonátruházási illetéknél szabályozza. Gépjármű szerzésekor a jármű
hengerűrtartalmának minden cm3-e után 10 forint illetéket kell fizetni.
A pótkocsi megszerzése után járó illeték annak össztömegéhez igazodó,
tételes összegű: 2500 kg-ig 5.000 forint, ennél nagyobb össztömegű
gépjármű után 12.000 forint. Elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű
esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után az
illeték 400 forint. Ezen vagyontárgyak örökléssel, vagy ajándékozással
történő megszerzése ugyanilyen mértékű illeték alá esik.
Az
elhasználódott, vagy totálkár miatt közúti forgalomban való részvételre
véglegesen alkalmatlanná vált, s ilyen okból a forgalomból véglegesen
kivont jármű visszterhes megszerzése nem illetékköteles.
A
gépjármű és pótkocsi vásárlásával kapcsolatos illetékkötelezettség a
szerződésről készült okirat kiállításakor keletkezik. Az okiratot az
illetékkötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül az
illetékes okmányirodán kell bemutatni a tulajdonos változás
átvezetésére.
Mentesül az illetékfizetés alól az a
vállalkozó, aki főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására,
lízingbeadására jogosult. A mentesség feltételeit az illetékhivatal
előtti eljárásban vállalkozói igazolvánnyal, cégbizonyítvánnyal stb.
igazolni kell.
Kinek kell megfizetni a visszterhes vagyonszerzési
illetéket?
Az
illetéktörvény főszabályként a szerző felet kötelezi a vagyonszerzési
illeték megfizetésére. Lakástulajdon cseréje esetén az illeték a szerző
feleket szerzésük arányában terheli. A fizetendő illeték mértékét az
illetékhivatal fizetési meghagyásban (határozatban) állapítja meg
melyet tértivevényes küldeményként juttat el a fizetésre kötelezett
címére. A fizetési meghagyás az átvételt követő 15. napon emelkedik
jogerőre. A megállapított illeték a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedését követő napon esedékessé válik. Ezen naptól számított 15
napon belül lehet késedelmi pótlék mentesen befizetni az illetéket a
megküldött készpénzátutalási megbízáson (csekken), vagy átutalással.
|