Eljárási illetékek
2004.07.14. 11:06
Az
államigazgatási szervek és a bíróságok eljárásáért, eljárási
cselekményeinek igénybevételéért az esetek többségében eljárási
illetéket, vagy szolgáltatási díjat kell fizetni. Az illeték, vagy a
díjfizetés az ügyfél által igénybe vett szolgáltatás ellentételezésére
szolgál.
Államigazgatási eljárási illeték
Az
államigazgatási szervek - hatáskörükben, illetékességi területükön
eljárva - hatósági eljárás keretében az ügyfeleket érintő jogokat,
kötelezettségeket állapítanak meg, részükre adatot igazolnak,
nyilvántartást vezetnek, vagy hatósági ellenőrzést végeznek. Az
eljárást megindító kérelmet az ügyfél szóban, vagy írásban terjesztheti
elő. Az ügy jellegétől függően jogszabály állapítja meg, hogy az
ügyfelet illeték-, szolgáltatási díj fizetési kötelezettség terheli
vagy nem terheli. A hivatalból indult, valamint az ügyfél által az
adóhatóságnál kezdeményezett első fokú államigazgatási eljárás -
meghatározott kivételektől eltekintve - nem jár illetékfizetési
kötelezettséggel. Nem kell illetéket fizetni annak a kérelmezőnek sem,
aki az államigazgatási szervtől kizárólag csak tájékoztatást kér.
Mikor keletkezik az eljárási illeték-fizetési
kötelezettség?
Az
államigazgatási eljárási cselekményekért az illetéktörvényben
megállapított összegű illetéket kell megfizetni. Az
illetékkötelezettség az eljárás megindításakor - a kérelem
előterjesztésekor - keletkezik. Az államigazgatási eljárási illetéket -
főszabályként - illetékbélyegben kell leróni. Az illetékfizetési
kötelezettség független az eljárás végső kimenetelétől, nem a kérelem
teljesítéséért, hanem magáért az eljárásért kell illetéket fizetni.
Személyes és tárgyi illetékmentesség
Az
illetéktörvény vagy más jogszabály bizonyos jogi személyeket - mint az
eljárás kezdeményezőit - személyes illetékmentességben részesíti, más
esetben magát az államigazgatási eljárást mentesíti az illeték alól
(tárgyi mentesség). Személyes illetékmentességet élveznek többek
között: a Magyar Állam, a helyi önkormányzatok, a társadalmi
szervezetek, az egyházak stb. (Utóbbiak csak akkor, ha társasági
adófizetési kötelezettségük nem keletkezett.)
Tárgyuknál
fogva illetékmentesek pl. a nevelési ellátással, az iskoláztatási
támogatással, az anyasági támogatással, a nyugellátással stb.
kapcsolatos ügyek. Az eljáró államigazgatási szerv annak a
magánszemélynek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán
az eljárással kapcsolatos költségeket, vagy annak egy részét nem képes
viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére, teljes, vagy részleges
költségmentességet engedélyezhet.
Az illeték mértéke
Az
elsőfokú államigazgatási eljárások egy részénél egységes, átalány
jellegű un. általános tételű eljárási illetéket kell fizetni (jelenleg
1.500 Ft).
Az első fokú határozat elleni fellebbezés
illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik és a fellebbezési eljárás
tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett,
vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja
után 200 forint, de legalább 3.000 forint, legfeljebb 300.000 forint.
Amennyiben a fellebbezési eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg,
tételes (3.000 forint) illetéket kell fizetni. A fellebbezési illetéket
a jogorvoslati eljárás megindításakor kell megfizetni.
Példa
a jogorvoslati eljárási illeték kiszámítására. Az ügyfél 250.000 forint
vagyonszerzési illeték mértékét vitatja fellebbezésében. A
fellebbezésre 10.000 forintonként 200 forint, azaz 5.000 forint
jogorvoslati eljárási illetéket kell leróni.
A felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem illetéke
7.000 forint.
Speciális eljárási illetékek
Az
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (illetéktörvény)
mellékletében kerülnek rögzítésre az egyes államigazgatási eljárásokért
fizetendő illetékek. Az illetéktörvény I-XXII. sz. melléklete
valamennyi általánostól eltérő mértékű államigazgatási eljárási
illetéktípust felsorol.
Néhány példa a speciális eljárási illetékekre:
- A
becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás
illetéke 1.200 forint. A szabálysértési fellebbezés, illetve a kifogás
illetéke 2.500 forint.
- A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló
eljárás illetéke 1.000 forint.
- Az
iskolai bizonyítvány - ideértve a felsőfokú oktatási intézmény által
kiállított oklevelet is - a tanfolyami bizonyítvány másolatának,
másodlatának kiállításáért 1.500 forint illetéket kell fizetni.
- A
magánútlevél kiadásának illetéke 4.000 forint, ha a magánútlevél
érvényességi ideje 10 év, akkor 6.000 forint. 18 évet be nem töltöttek,
valamint 70 év fölöttiek útlevélilletéke 1.000 forint.
- A gépjármű-vezetői engedély, forgalmi engedély, törzskönyv
kiadására irányuló eljárás illetéke (külön-külön) 4.000 forint.
- A névváltoztatás iránti eljárás illetéke 5000 forint.
- A környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági alapeljárás
illetéke 2.000 forint.
- Az
ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának bejegyzésére irányuló
eljárás illetéke ingatlanonként 2.000 forint. Az
ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott
fellebbezés illetéke 4.000 forint.
- A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 5.000
forint.
- Az adó- és értékbizonyítvány kiállítás iránti eljárás 3.000
forint illeték alá esik.
Kik kötelezettek illetékfizetésre?
Az
államigazgatási eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az
köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Több ügyfél
ügyében indított eljárásban az ügyfelek egyetemlegesen (egyenlő
arányban) felelősek az eljárási illeték megfizetéséért. Ha az ügyfél
egy beadványban ugyanattól a szervtől egyazon hatáskörében eljárva több
ügy eldöntését kéri, az eljárási illetéket arra a kérelemre figyelemmel
kell megfizetni, amely után a legnagyobb illeték jár. Ugyanazon szerv
különböző hatásköreibe tartozó kérelmek mindegyikére le kell róni az
eljárási illetéket még akkor is, ha azokat az ügyfél egy beadványban
terjeszti elő.
Az államigazgatási eljárási illetéket hogyan kell
megfizetni?
Az
államigazgatási eljárási illetéket - általában - az eljárás
megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell
megfizetni. Ha az ügyfél a kérelmet közvetlenül nyújtja be, terjeszti
elő a hatóságnál úgy, hogy nem rótta le az előírt eljárási illetéket
akkor figyelmeztetni kell arra, hogy ha 8 napon belül nem fizeti meg az
illetéket, még mulasztási bírságot is fizetnie kell. Postai úton
előterjesztett kérelemmel kapcsolatos illetékfizetési kötelezettségre
az erre a célra rendszeresített válasz-levelezőlapon kell felhívni az
ügyfelet. Ebben az esetben az illetéket és a felhívás postaköltségét a
válasz-levelezőlapon kell illetékbélyeggel megfizetni. Ha az ügyfél a
felhívásnak határidőben nem tesz eleget az illeték hiányáról leletet
kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a
mulasztási bírságot az illetékes illetékhivatal írja elő.
Bírósági eljárási illeték
Kik kötelezettek bírósági eljárási illeték
megfizetésére?
A
bírósági eljárási illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás
megindításakor köteles megfizetni, kivéve ha az illeték megfizetéséről
utólag kell határozni. Utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a
bíróság erre kötelez. A személyes illetékmentességről az eljárás
megindításakor írásban kell nyilatkozni.
A polgári eljárás illetékének alapja
A
polgári eljárási cselekmények általában a felek kezdeményezésére
indulnak, maguk döntik el, hogy igénybe veszik-e a jogérvényesítés ezen
eszközét, vállalják-e az eljárás költségeit. A polgári eljárások tágabb
értelemben magukba foglalják a Ptk mellett a családjog, vagy a munkajog
alapján folyó eljárásokat is, függetlenül azok peres, vagy nem peres
jellegétől. Ezen eljárások többségének tárgya vagyoni értékkel bír,
ezért a polgári eljárások illetéke jellemzően az eljárás tárgyának
pénzben kifejezett értékeihez igazodik. Az első fokú bíróság előtti
eljárásban általában az eljárás megindításakor fennálló - a fél
keresetében vagy kérelmében megjelölt - értéket kell figyelembe venni.
A jogorvoslati eljárásban az illeték alapja a vitássá tett követelés,
vagy követelésrész értéke.
Amennyiben az eljárás tárgyának értéke nem állapítható
meg és a törvény másként nem rendelkezik az illeték alapja:
- Helyi bíróság előtti peres eljárásban 150.000 forint, nem peres
eljárásban 75.000 forint.
- Fővárosi
Bíróság, megyei bíróság előtt első fokon indult peres eljárásban
250.000 forint, nem peres eljárásban 125.000 forint. Fellebbezési
eljárásban peres eljárás esetén 125.000 forint, nem peres eljárásban
70.000 forint.
- Legfelsőbb Bíróság előtt első fokon indult nem
peres eljárás esetén 125.000 forint, jogorvoslati eljárásban peres
eljárás esetén 225.000 forint, nem peres eljárásban 100.000 forint.
Az első fokú polgári eljárások illetékének általános
mértéke
Az
illetéktörvény az illetékalap százalékában határozza meg az illeték
mértékét. Peres eljárásban pl. az illeték mértéke az illetékalap 6%-a,
de legalább 5.000 forint, legfeljebb 250.000 forint. Bírósági meghagyás
elleni ellentmondás esetén az illetékalap 3%-ának megfelelő, legalább
3.000 forint, legfeljebb 300.000 forint illetéket kell fizetni. Egyéb
nem peres eljárásoknál (pl. végrehajtói eljárásban, részletfizetés
engedélyezésére irányuló eljárásban, kiszabott pénzbírság megfizetésére
halasztás engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban) az illeték
mértéke az illetékalap 10%-a. A törvény által megállapított
illetékminimum nem peres eljárásban 2.000-6.000 forint, az
illetékmaximum 10.000 - 300.000 forint.
Mikor kell tételes illetéket fizetni?
Az illetéktörvény tételes illetéket állapít meg:
- a házassági bontóperre 7.000 forint,
- a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított
eljárásra 10.000 forint,
- a kisajátítási, kártalanítási határozat jogalap tekintetében
történő felülvizsgálata 6.000 forint,
- meghatározott munkaügyi perekre - ha az eljárás tárgyának értéke
nem állapítható meg - 5.000 forint,
- bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás bírósági
nyilvántartásba vételére 10.000 forint.
A csőd- és felszámolási eljárás illetéke
A
jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási
eljárásának illetéke 40.000 forint, csődeljárásának illetéke 20.000
forint. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek
felszámolási eljárási illetéke 15.000 forint, a csődeljárás illetéke
10.000 forint.
Cégbírósági eljárási illeték
A
cégbejegyzési eljárás, mint nemperes eljárás igénybevételéért illetéket
kell fizetni. A cégbejegyzés illetékét a létesítő okiratban, társasági
szerződésben, alapító okiratban, alapszabályban megállapított vagyon
(jegyzett tőke) után kell kiszámolni. Jogi személy cégbejegyzési
illetéke a jegyzett tőke értékének 2 százaléka, de legalább 60.000
forint, legfeljebb 600.000 forint. Jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság cégbejegyzési illetéke a jegyzett tőke 2%-a, de legalább
20.000 forint, legfeljebb 200.000 forint.
A
cégnyilvántartásba bejegyzett adatok megváltozásának bejegyzésekor - a
jegyzett tőke növelése, felemelése esetén - fizetendő 2 százalékos
mértékű illetéket a jegyzett tőke növekedésének összege után kell
számítani. A változások bejegyzéséért a változások számától függően
6.000 forint a fizetendő illeték. A cégkivonat elkészítéséért 3.000
forint, a cégbizonyítvány kiállításáért 2.000 forint, a cégmásolat
elkészítéséért 5.000 forint illetéket kell fizetni.
Jogorvoslati illeték a polgári eljárásban
A
fellebbezési illeték mértéke eltérő attól függően, hogy a
fellebbezéssel támadott bírósági határozat ítélet vagy végzés. Az
ítélet elleni fellebbezés illetéke a megállapított illetékalap, a
vitássá tett követelés vagy követelések 6 százaléka, de legalább 5.000
forint, legfeljebb 750.000 forint.
A házassági
bontóperben hozott ítélet elleni fellebbezés illetéke 5.000 forint. Ha
az ítélet vagyonjogi rendezését támadják - a lakáshasználat kivételével
- a fellebbezésre százalékos mértékű illetéket kell fizetni. A
csatlakozó fellebbezés illetéke az ítélet elleni fellebbezésre
megállapított illeték fele: 3 százalék, de legalább 3.000 forint és
legfeljebb 500.000 forint.
A végzés elleni
fellebbezés, valamint a végzés elleni kifogás fellebbezési illeték
általános mértéke 3 százalék, de legalább 3.000 forint, legfeljebb
125.000 forint. A közjegyzői határozat, a cégbírósági, valamint csőd-
és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke
5.000 forint.
Felülvizsgálati eljárás illetéke
Az
ítélet elleni felülvizsgálati eljárás illetéke az illetékalap 6
százaléka, de legalább 8.000 forint, legfeljebb 2.000.000 forint.
Végzés esetén a százalékos mértékű illeték 3 százalék, de legalább
5.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint. A cégbírósági, valamint a
csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálati
illeték 6.000 forint.
Milyen illetékkedvezmények vannak a bírósági
eljárásban?
A
kedvezmények egyik csoportja az eljárási illeték megfizetése alóli
teljes mentesség, illetve az illeték egy részének elengedése (mérsékelt
illeték). A kedvezmények másik csoportjába tartoznak az
illetékkedvezmények, miszerint a félnek az illetéket nem az eljárás
kezdetén, hanem az eljárás eredményéhez képest utólag kell megfizetni.
Az illetékmentesség szabályai szerint nem kötelezhető illeték
fizetésére az, aki külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy
illetéktörvényben foglaltak szerint illetékmentességet élvez. Polgári
ügyben illetékmentes például:
- az eljárás ha a bíróság az
eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás
érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás
lefolytatása - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp. 157
§-án a) pontja alapján megszünteti,
- bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset,
- a megszűnt cég törlése iránti kérelem,
- a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás,
- a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási határozat bíróság
általi felülvizsgálata iránti per.
Az
illetéktörvény a mérsékelt illeték megállapításával arra kívánja
ösztönözni a feleket, hogy a peres eljárások a követelés elismerésével
vagy egyezségkötéssel minél korábbi szakaszban lezáruljanak. Az
illetékmentesség mértéke függ attól, hogy az eljárás milyen szakaszában
következik be az elismerés, vagy az egyezségkötés, a kérelemtől való
elállás. Mérsékelt, a peres eljárás illetékének 10 százalékát kell
fizetni például, ha a felperes a keresetétől legkésőbb az első
tárgyaláson eláll, vagy az alperes a követelést már az első tárgyalás
előtt teljesíti stb. A mérséklés összege kisebb (30 százalék), ha az
első tárgyalást követően kerül sor az eljárás megszüntetésére, melynek
következtében később a per megszűnik. Ha az egyezségkötésre az első
tárgyalást követően kerül sor, a peres eljárás illetékének felét kell
megfizetni.
A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaiktól
függetlenül illeték-feljegyzési jog illeti meg többek között:
- munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos, vagy súlyos
gondatlan károkozásával kapcsolatban indult,
- a személy életében, testi épségében, vagy egészségében okozott
kár megtérítése iránti igény esetén,
- névviselési jog megszüntetése iránti perben stb.
Hogyan kell megfizetni a bírósági eljárási
illetéket?
A
bírósági eljárásban az illetéket - főszabályként - az eljárást
kezdeményező iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. Az 1.000 forintot
meghaladó illeték az illetékhivatalnál - kiszabás alapján - pénzzel is
megfizethető. Amennyiben az ügyfél az illetéket nem fizeti meg, vagy
csak hiányosan fizeti meg, a bíróság felhívja annak pótlására, s egyben
figyelmezteti, hogy ha a beadványát újból illetékhiányosan terjeszti
elő, azt idézés kibocsátása nélkül elutasítja. Amennyiben a kötelezett
a felhívás ellenére nem fizeti meg az illetéket, de beadványát nem
utasították el, akkor a meg nem fizetett illetékről a bíróság leletet
készít, mely alapján az illetékhivatal intézkedik az illeték
(mulasztási bírság) beszedéséről.
Igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak
Az
illetéktörvény átfogóan rendezi az igazgatási és bírósági
szolgáltatások igénybevételéért megállapítható díjak szabályozási
rendjét. Nem ír elő díjkötelezettséget, csupán a szabályozási kereteket
adja meg ahhoz, hogy egyes államigazgatási eljárások, egyes intézmények
igazgatási jellegű szolgáltatásai és bírósági eljárási cselekmények
igénybevétele esetén - illeték helyett - díjfizetési kötelezettség
kerüljön bevezetésre. Ugyanazon eljárás keretében nem lehet együtt
érvényesíteni az illeték- és a díjfizetési kötelezettséget. A
hivatalból indított eljárásnak nem lehet szolgáltatási díj vonzata.
Azt,
hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat fizetni, továbbá a
díj mértékét az érdekelt miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben
rendeletben szabályozza.
A lakosság széles körét érintő díjfizetési
kötelezettséget csak törvény állapíthatja meg.
A
díjat illetékbélyeggel vagy pénzzel kell megfizetni. A személyes,
illetve tárgyi díjmentességről a díjfizetési kötelezettséget
megállapító jogszabályok rendelkeznek.
|