26. Füzet

Fogyasztók (3)

A biogazdálkodás ökogazdaságként értelmezhető, ha a természetes egyensúlyt tartja szem előtt

A biogazdálkodás speciális mezőgazdasági termelést jelent, amely a szerves anyagok visszaforgatásán, a vetésforgón és a biológiai növényvédelmen alapul, nem használ szintetikus kémiai anyagokat. Külterjes állattenyésztés, természetes jellegű gyógymódok jellemzik.

Az ilyen jellegű termelés jellemzésére néhány országban megkülönböztetik az öko-mezőgazdaság és a szerves-mezőgazdaság fogalmát.

Ha végtermék a biotermelés során kapott termékek feldolgozását követően 95%-ban bioanyagokat tartalmaz, akkor biotermékről beszélünk, amelyet a címkézésén is fel kell tüntetni. A nem biotermelés során kapott összetevők egy listán szerepelnek, amelyet folyamatosan felülvizsgálnak a biotermelés fejlődésével párhuzamosan.

Szigorú szabályozáson alapszik

Napjainkban érvényes európai jogszabályi intézkedések a következőkön alapulnak:

• 1991. június 24-i CE 2092/91. számú rendelet, mely a növényi termékek biotermelésének módjára vonatkozik.

• Kiegészítve az 1999. augusztus 24-i CE 1804/99. számú rendelettel, mely meghatározza a növényi és állati eredetű termékek előállítására és kezelésére, a bio-mezőgazdaság termékeinek címkézésére vonatkozó szabályokat, az egyes tagállamokban alkalmazható ellenőrző rendszereket illetve az importálás módozatait.

Az Európai Unió egy országában hitelesített (kijelölt hatóság vagy az illetékes hatóság által megbízott hitelesítő szerv végzi el) biotermelésből származó termék bármely más uniós tagállamban forgalomba hozható. A bio-mezőgazdaság az Európai Unió területén meghatározott és elfogadott, a címkézés szövegének harmonizációja biztosított a felhasználók és a fogyasztók számára. Mindemellett a nemzeti jogszabályozás különböző lehet az egyes országokban megtett vagy nem megtett speciális intézkedéseknek megfelelően.

2000. áprilisától kezdődően az Európai Unió területén a jogszabályozásnak megfelelően azonos lógó használható a legalább 95%-ban biotermelésből származó anyagot felhasználó termékek esetén.

Francia rendszer

• A 2000. augusztus 28-i jegyzék a jogszabályozás által nem lefedett termelés és feldolgozás tényezőire vonatkozik (vízkultúra, nyúltenyésztés, állati táplálék címkézése és ellenőrzése...), pontosítja a jogszabály alkalmazásának körülményeit, és szigorúbb intézkedéseket rendel el (állati etetés, kapcsolat a talajjal, épületek nagysága stb.).

A mezőgazdaság ”biotermékeinek” azonosítása az ”AB” lógó segítségével

A francia logo ”Bio-mezőgazdaság” ("Agriculture Biologique" (AB)) a felhasználók és a fogyasztók számára egyértelművé teszi a termék azonosítását, segít a választásban és garantálja, hogy a megvásárolt termék biotermelésből származik. A Földművelésügyi és Halászati Minisztérium tulajdona, az AB jelzés magába foglalja a termékek nyomon követését is. A növényi eredetű termékekre és a francia állati eredetű készítményekre használható (vagy az Európai Unióból származókra, melyek megfelelnek a francia jogszabályozásnak). Az Európai Unió területén nem termeszthető termékek, mint például kávé, banán vagy datolya esetén is használható az AB logo engedélyezést követően.

A biogazdásznak be kell tartania a termelésre vonatkozó szabályokat, valamint biztosítania kell termékeinek nyomon követhetőségét

A biogazdálkodás során végzett tevékenységeket (termelés, feldolgozás, importálás) hivatalosan be kell jelenteni a Megyei Fölművelés és Erdőügyi Igazgatóságnál. A gazdász köteles egy átmeneti ún. ”átalakulás” időszakban a területét megfigyelni, mely általában két, három évet jelent a talajra nézve, illetve változó időtartamot az egyes állatfajtákra nézve. Ezen időszakban a biotermelés elveit kell elsajátítania és hatékonyan alkalmaznia. A termékek majd csak az átmeneti időszakot követően kaphatják meg a biotermék minősítést. A szigorú ellenőrzési illetve a hitelesítési eljárások biztosítják a szabályoknak való megfelelősséget és a termékek nyomon követhetőségét.

Egy szektor, mely készen áll a fejlődésre

1997. decemberében a biotermékek iránti növekvő igény következtében (több mint 20% évente) a Földművelésügyi és Halászati Minisztérium hétéves tervet dolgozott ki a bio-mezőgazdaság fejlesztésére (1998-2005). A terv célja a gazdaságok biogazdaságokká történő átalakítása, mellyel biztosítható Franciaország európai vezető szerepének visszaszerezése. 2005-re 1 000 000 hektár, mint bioföld, illetve 25 000 termelő, mint biogazdász elérése tervezett. 2000-ben a bio-mezőgazdaságot illetően 9265 termelő több mint 370 000 hektár területet művelt meg, azaz a francia földek 1,3%-a, míg európai méretekben a területek 9%-a ”bio” területet. Tehát ezen az úton kell továbbhaladni.

A ”bio” jelzővel ellátott termékek forgalmazása csak ellenőrzés és bejegyzett szervezet által végzett hitelesítést követően történhet meg

A termékhitelesítés kiállítására jogosult szervezetekre vonatkozó 2092/91. számú módosított jogszabály és az EN 45011 intézkedéseknek megfelelően ezeknek a szervezeteknek (Écocert, Qualité France, Ulase, Agrocert, Certipaq és Aclave) a függetlenség, elfogulatlanság és hozzáértés kritériumainak kell megfelelniük. A COFRAC (Francia Akkreditációs Bizottság) akkreditálja ezeket a szervezeteket, csak ezt követően kerülnek bejegyzésre. Egy független auditor évenként ellenőrzést hajt végre, aki a szervezet általános működését, hitelesítési rendszerét illetve az ellenőrzési tervek felülvizsgálatát végzi.

A hitelesítő szervek ellenőrzik a gazdász által végzett önellenőrzés minőségét illetve, hogy biztosított-e a termék nyomon követése. A mintavételezés és az analízis célja a tiltott termékek (peszticidek, genetikailag módosított szervezetek…) vizsgálata, amennyiben ”tiszta” termékről van szó a hitelesítést végző szervezet kiállítja az igazolást a termékről. Ezt követően a szervezet évente ellenőrzi a hitelesítéskor kiállított minőségi leírás érvényességét. A szabályok be nem tartása szigorú szankciókat von maga után: figyelmeztetés, további analízisek, melyek költsége a gazdát illeti vagy akár termékeinek egy részét vagy egészét érintő, azok kereskedelmi forgalomba hozatalát tilthatja meg. Párhuzamosan a független szervezet által végzett ellenőrzésekkel a DGCCRF is végez ellenőrzéseket, különös tekintettel az elárusító helyeken, nagykereskedőknél illetve vendéglősöknél. Az ellenőrzések célja a fogyasztók védelme, annak vizsgálata, hogy valóban biotermékről van-e szó.

A hitelesített termékek valóban biztonságosabbak?

Nem jobban, mint a hivatalos minőségi tanúsítvánnyal rendelkező termékek, a biztonság fogalma nem szerepel a biogazdasági igazolásban. Egy olyan eljárásról van, mely igazolja egy termék megfelelősségét az előzetesen meghatározott kritériumoknak, jelen esetben a természetes folyamatokat tiszteletben tartó előállítási módról van szó. Az élelmiszerbiztonság szempontjából a fogyasztó számára mellékes, hogy biotermékről vagy hagyományos úton előállított termékről van szó. A táplálkozástudományban végzett tanulmányok a biotermék számos előnyeit mutatták ki, de az eredmények még további igazolása szükséges.

A közétkeztetésben a biogazdaság termékei egyre nagyobb teret hódítanak

Néhány kísérletet és teszteket követően egyre több iskolai és önkormányzati intézmény étlapján jelennek meg a bioételek. A táplálkozás ilyen mértékű megváltozása lehetőséget biztosít a bioételek szezontól függően elfogadható áron való bevezetésére. Törekvések indultak meg a termelők, feldolgozók és a közétkeztetésben szereplők részéről, hogy egyeztetessék a lehetőségeket és a szükségleteket, illetve oktató jellegű tevékenységet folytassanak. E kezdeményezések hatása a feltételek megváltozásában, számos fagyasztott biozöldség megjelenésében vagy vállalatok létesítésében fogalmazódik meg. Mindez a piac gyors változását idézi elő.

A biomenűk vagy bioételek kiválasztása az igények (felszolgált mennyiség, szolgáltatás költsége, készletek beszerzése) illetve a kínálat kapacitásának függvényében változnak.