Vidékfejlesztés - kulcsszerepben a kistérségek
MTI-FVM 2004.12.08. 10:52
Pásztohy András:
A vidékfejlesztés kulcsterülete a kistérségi tevékenység,
ugyanis e területen lehet a vidéki emberek életminőségét
úgy javítani, hogy azt a helyben lakók érezzék is.
-
A jövő évi költségvetés az agrárium támogatására mintegy 328 milliárd
forintot tartalmaz, amely biztosítja a nemzeti forrást a különböző
pályázatok finanszírozásához - húzta alá Pásztohy András, a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára
egy szerdai budapesti szakmai tanácskozáson.
Az
államtitkár a kistérségi vidékfejlesztési menedzserek munkaértekezletén
beszélt arról, hogy a vidékfejlesztés kulcsterülete a kistérségi
tevékenység, ugyanis e területen lehet a vidéki emberek életminőségét
úgy javítani, hogy azt a helyben lakók érezzék is.
Pásztohy
András ugyanakkor rámutatott arra, hogy az EU következő költségvetési
ciklusban - ami 2007-2013 közötti időszakot jelent - megváltozik majd a
vidékfejlesztés szerepe, még a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt kap e
terület az uniós agrár- és vidékfejlesztési politikában. Létrejön az
úgynevezett egységes agrár- és vidékfejlesztési alap, amely egyszerűbbé
és átláthatóbbá teszi a vidékfejlesztési források felhasználását.
A
jelenlegi helyzetet értékelve az államtitkár úgy fogalmazott, hogy
agrártámogatásokkal nem lehet a vidékfejlesztés problémáit teljes
mértékben megoldani, ezért a kistérségek önállóságában bízva a helyi
adottságokat kell szem előtt tartani és olyan programokat kell
készíteni, amelyek a helyi viszonyoknak leginkább megfelelnek.
Pásztohy
András utalt arra, hogy a térségspecifikus gazdálkodás jó kiinduló alap
lehet ahhoz, hogy egy-egy térség adottságait figyelembe véve a helyben
lakók érdekeinek megfelelő fejlesztési tervet dolgozzanak ki, amely
hatékonyan segíti a térségben a munkahely-teremtést, az infrastruktúra
fejlesztését és a különböző szolgáltatások magasabb színvonalra
emelését.
Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal
politikai államtitkára a turizmus ezirányú lehetőségeit hangsúlyozta.
Magyarországon több mint 300 ezren dolgoznak a turizmusban, ám ha a
családtagokat is figyelembe veszik, akkor ez a szám elérheti akár az
egymilliót - mondta.
Az államtitkár szerint
az a 30 millió turista, aki most évente felkeresi Magyarországot, kevés
időt tölt Magyarországon, az átlagos itt-tartózkodásuk csupán három nap
körül mozog. Pál Béla szerint ezen úgy lehet változtatni, ha a
kistérségekben önálló turisztikai fejlesztésekbe kezdenek és mindenütt
a helyi adottságoknak megfelelő turisztikai fejlesztési programot
dolgoznak ki. Pál Béla kitörési pontnak nevezte a gyógyturizmust, de a
falusi vendéglátásnak is nagyobb szerepet szánna. Ez utóbbi az
államtitkár szerint olyan munkahelyeket teremthet, amelyek a
mezőgazdasági tevékenység mellett vagy esetleg ahelyett, jövedelemhez
juttatja az embereket.
Ezért a falusi
turizmus fejlesztése érdekében a kormányzat támogatni szeretné a vidéki
szálláshelyek bővítését és a falusi vendéglátók képzését is.
Turisztikai
fejlesztésre 2004-2006 között a Nemzeti Regionális Operatív Program
keretében mintegy 28 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 8
milliárd forintot tesz ki a nemzeti forrás, 20 milliárdot pedig az
uniós pénzek adnak.
|