-
Még mielőtt arról beszélnénk, hogy mire számíthat 2005-ben a vidék
Magyarországa, nagyon röviden fussuk át a 2004-es évet és elsősorban a
2004-es év tanulságait, hogy mit lehet ebből hasznosítani a jövőben.
Leginkább az uniós csatlakozásra gondolok, arra, hogy mennyire tudtunk
átállni az új rendszerre, illetve mit kell még megtanulnunk?
-
A 2004-es esztendő az átmenet éve volt, hisz az európai uniós
csatlakozással alapvetően megváltoztak a gazdálkodás támogatási és
piaci feltételei. Ez nagyon komoly kihívást jelentett a gazdálkodók
számára és az intézményrendszer számára is, és úgy gondolom, hogy a
gazdálkodók derekasan helyt álltak, hisz határidőre be tudták adni a
támogatási kérelmeiket, és a pályázatok számára sem lehet igazából
panasz - mondta Németh Imre.
-
Bár ennek némileg ellentmond, hogy az uniós területalapú támogatásoknál
500 ezer hektár eltérés van az igénylésben szereplő terület és a
jogosan támogatható terület között. Ez bődületes eltérés, ez egy
megyényi terület.
- Valóban, az eddig
részletes ellenőrzésre kijelölt területeken 27 százalékos hibát
találtak a kollegák. Ez azt mutatja, hogy ez az elszámolás lényegesen
pontosabb és az ellenőrzés lényegesen szigorúbb, mint a korábbi
időszakban volt. Egy minőségileg új szintnek kell megfelelni. Az
Európai Unió csak olyan területek után nyújt támogatást, amelyet a
gazdálkodó ténylegesen művel. Azok kaphatják meg a kifizetést, ahol az
ellenőrzés nem talált ilyen mértékű hibát, vagy hibátlan. Azokban a
fizikai blokkokban, ahol jelentős eltérés van, ott a gazdáknak
egymással is le kell egyeztetni a területnagyságot, hogy a keretbe
beférjenek, ez viszont egy időigényes munka, így később történik meg a
kifizetés, de egyébként az év végéig a több mint 100 ezer
gazdálkodónak, tehát a jogosultak felének sikerült átutalni az összeget.
- A többiek mikor fogják megkapni?
- Folyamatos a kifizetés, ahogy az adott ellenőrzések,
amelyek adminisztratív és a helyszíni ellenőrzést takarják,
befejeződnek.
-
Ez volt az uniós területalapú támogatás, az a bizonyos 25 százalék,
ehhez társul a 30 százalékos nemzeti kiegészítés. Ez nagyságrendileg 91
néhány milliárd forint. A legnagyobb vita ezzel kapcsolatban az volt,
hogy ez benne van, vagy nincs benne a költségvetésben, illetve mikor
kapják meg a gazdák ezt a pénzt.
- Természetesen a
2005-ös költségvetésben benne van, mint ahogy az Európai Uniónak is
2005-ben van benne a közvetlen kifizetése, hisz az uniós rendszer
szerint a gazdasági év befejezését követően nyílik mód a kifizetésre,
és ugyanígy a 2006-os költségvetésben benne lesz a befejeződő 2005-ös
gazdasági évre vonatkozó kifizetés is.
-
Na persze erre mondják a termelők azt, hogy egy évnyi támogatást
valahol lenyúltak, hiszen korábban, tehát az uniós csatlakozás előtt
mindig az adott tárgyévben fizették ki a támogatásokat. Az Unióban
viszont utófinanszírozás van, vagyis a tárgyévet követően fizetik ki,
mint ahogy ön is említette, idén fizetik ki, magyarul a termelők azt
mondják, hogy egy évnyi támogatás, legalábbis ez a nemzeti 91 néhány
milliárd forint valahol elveszett.
- Én úgy gondolom, hogy ezt senki nem nyúlta le, az új
rendszerből következik, hogy a kifizetési periódusok eltolódtak.
- Az végül is kiderült-e már az uniós csatlakozás
óta, hogy mit érdemes és mit nem érdemes termelni Magyarországon?
-
Az elmúlt év nagyon tanulságos e tekintetben, hisz a termelők közötti
jövedelemdifferenciálódás nem attól függött alapvetően, hogy ki milyen
hatékonyan végezte a tevékenységét, hanem attól függött, hogy milyen
ágazatban dolgozott, milyen terméket állított elő. Ez az új európai
uniós piaci értékrend szerinti átrendeződésnek a következménye.
- És akkor ezek alapján mi mondható el, hogy mit
érdemes és mit nem érdemes termelni?
-
Természetesen minden termék előállításában vannak versenyképes
gazdaságaink, de alapvetően a szántóföldi növénytermesztésben
tevékenykedők a nyertesek, s az abrakfogyasztó állatokat tartók vannak
a legnagyobb megpróbáltatásnak kitéve.
-
Igen, ez már problémát jelentett a 2004-es év során is, nevezetesen a
sertéstartókra gondolok, de mellé sorolhatom a baromfitartókat is. Ők
azt is kifogásolták, hogy időközben leállították az állatjóléti
támogatásokat. Végül is akkor ők fognak idén kapni támogatást vagy sem,
illetve gondolkodjanak-e abban, hogy átálljanak valami más
tevékenységre?
- A tavalyi év elejét az is
nehezítette, hogy egy piaci hullámvölgyben voltunk, ami az összes
európai termelőt sújtotta, ebből kellett kikászálódni, ezért külön
támogatásokat nyújtottunk, amely valóban nem tartott az év végéig, de
addig tudtunk nyújtózkodni, ameddig a takaró ért. Látható, hogy ezek a
támogatások azért nagyon sokat segítettek a termelőkön, hisz az idei
évben is kérik, hogy ezek maradjanak fenn. Ahhoz, hogy ezt fenn tudjuk
tartani, bizonyos arányokat át kell rendeznünk a költségvetésben, ezért
kezdeményeztük, hogy a tavalyi évben fel nem használt
agrárkörnyezet-gazdálkodási forrásokról is, környezetkímélő
gazdálkodási forrásokról is csoportosítsunk át bizonyos tételeket, mert
az állattenyésztésben dolgozóknak az életben maradását, a vállalkozás,
a munkahely megtartását szolgálná az idei esztendőben. Én úgy gondolom,
hogy ez a legfontosabb szempont.
- A
másik nagy probléma az intervenció. Nevezetesen, hogy a rekordtermés
miatt nem tudják hova beszállítani a termést a termelők, magyarul a
gyakorlatban nem működik az intervenció.
- Mivel
Magyarországon minden gabonaraktár színültig megtelt, intervencióra azt
a gabonát tudjuk átvenni, amelyet a raktártulajdonos a raktárral együtt
ad át, tehát a raktár bérbevételre kerül, a gabona pedig az Európai
Unió tulajdonába kerül, mint intervenciós készlet.
- No de nagyon sok termelőnek nincsen
raktárkapacitása, ő akkor hogyan tud beszállni az intervenciós
felvásárlásba?
-
Azoknak a gazdálkodóknak, akiknek nincsen olyan raktáruk, amely
intervenciós célra bérbe vehető, meg kell várni, míg a raktárak
ürülnek, és akkor azon gabona helyére tudjuk csak átvenni a készleteket.
- És addig mit csináljon a terményével a gazdálkodó?
-
Addig ott kell tárolnia, ahová az aratás után elhelyezte, és
természetesen a magasabb minőségi követelményeknek megfelelő
intervenciós raktárba csak azt követően tudja beszállítani, miután ott
ürül a raktárkapacitás. A mai helyzet is bizonyítja, hogy ilyen
jelentős termést hozó évek után nem elegendő a raktárkapacitás
Magyarországon, ezért az idei esztendő elején indítunk egy
raktárépítési programot. Ehhez 40 milliárd forint kedvezményes
beruházási hitelt is tudunk nyújtani a mezőgazdasági kis- és
középvállalkozóknak.
- Mikor indul ez a program?
- Ez a program még januárban meghirdetésre kerül - zárta
a beszélgetést Németh Imre.