(Sorghum dochna provar. dochna L.)

A cukorcirok jelentősége

Silóciroknak vagy édesciroknak is nevezik. A két világháború között nagyobb mértékben termesztették. A II. világháború után a cukorgyártás beindulásáig a belőle kisajtolt és besűrített cukordús szirup helyettesítette a cukrot. Alkohol és üzemanyag is készíthető belőle. Elsősorban azonban szilázsként hasznosítva legnagyobb a jelentősége. Szárazságot jól tűri és a silókukoricánál jóval nagyobb a hozama. Termése szárazanyagban számolva általában 50-60 %-kal meghaladja a silókukorica termését. Ez főleg az aszályos évekre igaz. Hazánkban termesztése a ’70-es évek végén jelentősen növekedett. Az utóbbi időben elterjedt hazánkban a silócirok-silókukorica együttvetése, amely előnyös minkét növényfajra nézve termesztésük és felhasználásuk során is. A vetés és kezdeti fejlődés során a kukorica védi a vontatottan fejlődő cirkot, a cirok pedig nagyobb életteret biztosít a kukoricának a fejlődéséhez. Száraz klimatikus viszonyok között a nagyobb termést adó cirok növeli az együttvetésben a terméshozamot. Az így betakarított szilázsban a kukorica növeli a cirok energiaértékét, a zölden betakarított cirok pedig a száraz kukorica minőségét (elsősorban klorofil, karotin, vitaminok) javítja. Az együttvetés leggyakoribb módja a 2 sor cirok + 2 sor kukorica.

A cukorcirok termesztéstechnológiája

Éghajlatigénye

A cirok forró égövi eredetű, melegigényes növényfaj, innen származik kitűnő szárazságtűrő képessége is. Május 1-től szeptember 30-ig 3000 ° C hőösszeget igényel. A korai és középérésű hibridek hazánk teljes területén beérnek, míg a középkései hibridek csak az ország középső és déli részein termeszthetők eredménnyel.

Homok talajokon, ahol különösen fontos a gyors kelés, nem szabad túl korán vetni. Célszerű megvárni a 13-14 ° C talajhőmérsékletet. Ilyenkor a cirok gyorsan kikel, gyorsan fejlődik, kevésbé károsítja a homokverés és kisebb az elgyomosodás veszélye. Így a cirok vetésideje április vége, májul eleje. A gyökérváltás idején a 16 ° C fölötti napi középhőmérséklet a kedvező, ennél alacsonyabb hőmérsékleten lassú, vontatott a fejlődése. Cukorcirok a hazai száraz – sokszor aszályos – klímánkat jól tűri, a tenyészidőszak alatti csapadékhiányra, illetve a kedvezőtlen csapadékeloszlásra kevésbé érzékenyen reagál, mint más növényfajok.

Talajigénye

A cirok a talajjal szemben viszonylag szerény igényű, mostohább talajviszonyok mellett azonban fokozottabban igényli a jó agrotechnikát és tápanyagellátottságot. Homoktalajokon – megfelelő agrotechnikával – eredményesen termeszthető. Mivel a cirok mélyen gyökerező növény, legfontosabb agrotechnikai elem a mélyszántás.

Vetésváltása

A cukorcirok, mivel zölden silózzák, viszonylag korán lekerül a területről, viszonylag elfogadható előveteménye minden növényfajnak önmagát kivéve, esetleg 2-3 éves monokultúrát még elbír. Előveteményre nem igényes, legfontosabb, hogy az őszi mélyszántást kellő időben és minőségben el lehessen végezni.

Tápanyagellátása

A silócirok fajlagos műtrágya – hatóanyagigénye homok és laza talajokon, közepes tápanyag ellátottság mellett: nitrogén hatóanyag 4 kg/t zöldtermés, foszfor hatóanyag 3 kg/t zöldtermés, kálium hatóanyag 4 kg/t zöldtermés. Homoktalajokon a talaj kultúrállapotától függően 25-40 t/ha termésre számíthatunk. A foszfort és a káliumot az őszi mélyszántás előtt, a nitrogént a tavaszi magágykészítés előtt juttatjuk ki a területre.

Talajelőkészítése

A cirok talajelőkészítésekor általában a kukoricánál alkalmazott talajelőkészítési módszereket kell alkalmazni, de figyelembe kell venni, hogy a cirok apró magvú, ezért igényli az aprómorzsás, rög- és gyommentes, tömörített magágyat. A téli csapadék befogadása és tárolása érdekében mélyművelés ajánlatos. Az őszi szántás mélysége, ha a termőréteg lehetővé teszi, haladja meg a 25 cm-t, amit az igen fejlett cirokfélék meghálálnak. Az őszi szántást el kell simítózni, hogy a gyommagvak tavasszal minél hamarabb kikeljenek. Így az április végi, május eleji magágykészítéskor sok gyomot ki tudunk irtani. Ezt a munkát kombinátorral, ásóboronával vagy ha sok gyom kelt ki, tárcsával végezzük. Ha a talaj nagyon laza, vetés előtt is hengerezni kell.

Vetése

Hazánkban a silócirkot – elsősorban gyengébb talajadottságú területeken – önmagában termesztik. Rendszerint a kukoricához hasonlóan 70-75 cm-es sortávolságra vetik, amit elsősorban a betakarítógép típusa határoz meg, de különleges igények esetén 50 cm-es sortávolsággal is vethető. Ilyenkor vékonyabb és gyengébb szárú lesz az állomány. Az ajánlott tőtávolság 7-8 cm, azaz 12-15 csíra/folyóméter, ami 7-8 kg/ha vetőmagmennyiséget jelent. Optimális tőállomány fajtától függően 160-200 ezer tő/ha. Szokták a silócirkot silókukoricával közösen termeszteni. A 2 sor cirok 2 sor kukoricával való együttvetése estén ugyanez a folyóméterenkénti csíramennyiség, de mivel csak a terület felén kell cirkot vetni, így egy hektárra általában 3,5-4 kg vetőmagra van szükség. Együttvetésnél fontos arra figyelni, hogy a silócirkot sekélyebbre kell vetni, mint a silókukoricát, 3-5 cm-nél itt se kerüljön mélyebbre a cirokmag.

Növényápolása

A cukorcirok kezdeti növekedése gyenge. Gyomosodásra hajlamos területeken a gyomok könnyen elnyomják a kikelt kis növényt. Ezért posztemergens kezelésként a gyomok ellen használható a Gesaprim 90 WG gyomirtó szer 1 kg/ha dózisban 300 l vízben kijuttatva. Később a széles sortávolsága következtében sorközművelő kultivátorral ápoljuk a területet egyszer vagy kétszer elvégezve a műveletet.

Betakarítása, tárolása

A szakirodalom kiterjedten foglalkozik a silócirokból készült szilázs takarmányértékével. Az egymásnak kicsit ellentmondó adatokból azonban leszűrhető, hogy a cirokból készült szilázs a kukorica szilázzsal azonos értékű, jó szilázsnak tartják a szarvasmarhák és a juhok takarmányozásánál egyaránt. Az ideális betakarítási idő a szemtermés viaszérése idején van. Ilyenkor a teljes növény szárazanyag tartalma 30 % körüli.

A silócirok beltartalmi mutatói - az abszolút szárazanyagra vonatkozóan - ebben az időszakban a következők:

Silózáskor ügyeljünk a megfelelő szecskaméretre. Lehetőleg támfalak közé silózzunk. Nagyon fontos a silókazal megfelelő tömörítése. A silókazalt elkészülte után fekete fóliával kell betakarni.

Fajtakérdése

1952-ben fedezték fel a cirok citoplazmás hímsterilitását, és így lehetővé vált a hímnős virágzatú növényből a hibridek előállítása. A beltenyésztett cirokvonalak keresztezésekor a nemesítők igen jelentős mértékű heterózishatást tapasztaltak és munkájuk során rövidesen megszülettek és köztermesztésbe kerültek az első cirokhibridek. Hibridhatás révén a termőképességet – a tenyészidő kismértékű csökkenése mellett is növelni tudták. Silócirokhoz azok a nagy zöldtömeget adó takarmánycirok fajták tartoznak, amelyeket a silókukoricához hasonlóan szilázs készítésére használnak.

A hazánkban nemesített silócirok hibridek – habitusuk alapján – 3 csoportba sorolhatók:

• Nagy bugájú fajták (kb. 30 % bugaarány), melyekből nagyobb keményítőtartalmú szilázsok készíthetők (Kunsági 460, GK Ócsa, Róna-2, Bella).
• Cukorcirok típusú fajták, száruk lédús, 15-17 % refrakciós cukrot tartalmaznak és így nagyon jó minőségű szilázs készíthető belőlük (Monori édes, Róna-4, Zsombó, Szc 40, Marion, Sucrosorgo 506).
• “Buganélküli” fajták, melyek fotoperiódusosan érzékenyek, hosszú tenyészidejűek, így állandóan növekvő, hazánkban soha el nem öregedő stádiumban vannak. Betakarításig még bugát sem hoznak. Szárazanyag és keményítő tartalmuk kisebb, mint a bugás fajtáké. Magyarországon nem oldható meg vetőmag előállításuk (G 1990, G 98F).

A termesztésben legelterjedtebbek a Kunsági 460, Monori édes, Szc-40, Róna-4, Róna-2

Termesztés kalkulált költségei (Ft/ha)