(Pisum sativum ssp. arvense L.)

A takarmányborsó jelentősége

A borsó az emberiség egyik legősibb növénye. Két alakkör ismert úgy, mint a kerti borsó és a mezei borsó. Származási helye Kis-Ázsiába, mások szerint Belső-Ázsiába tehető, de az emberiség 7-8000 éve termeszti. A takarmányborsót abraktakarmánynak, zöldtakarmánynak régóta termesztik. Jelentősége fehérjetartalma miatt várhatóan növekszik és az igénytelensége miatt gyengébb talajokon is javasolható a termesztése.

A hüvelyes növények nitrogén gyűjtésük révén, valamint a korai betakaríthatóságuk révén is kedvező elővetemények, és javítják a vetésszerkezeti feszültségeket, ellensúlyozzák a gabona túlsúlyt. A takarmányborsót magnak vagy zöldtakarmánynak többnyire keverékekben termesztik. Több faja ősszel és tavasszal is vethető. A magnak termesztett borsó általános termesztési értékek mellett hasonló az egyéb száraz borsókhoz, de nagyobb a fehérjetartalma, zöldtaka r mányozásra pedig a nagy tömeget adó, dús levélzetű, nagy fehérje és karotin tartalmú fajták alkalmasak.

A takarmány borsók legalább két csoportba különíthetők el: az abraktakarmány borsók hasonlóak a száraz borsóhoz. Ezeknél a szemtermés a cél, bár a szem színe gyakran zöld vagy sárga, mint a kifejtő borsóknál, de lehet színes is.

A zöldtakarmánynak való borsóknál a nagy vegetatív tömeg érdekében általában nagyobb szárú, levelesebb típusok a jellemzőek. Száruk magasabb, levelesebb, hüvelyük és magjuk gyakran színes, foltos és virágszirmuk is gyakran színes, lilás vagy tarka. Hüvelyenként 7-8 magot tartalmaznak és magjuk általában kisebb (70-120 g ezermagtömegű), mint a zöld és étkezési száraz borsóké.

Külön kell megemlíteni az un. galambborsókat, melyek madáreleségnek valók, így ezek általában apró magvúak.

A borsó 70-100 cm magas (zöldtakarmány borsóknál 150-200 cm), elágazó szárú, kapaszkodó kacsokkal sűrű állományt fejlesztő növény. A pálhaleveleinek hónaljában találhatók a virágok, majd a hüvelyek. A hüvelyekben 5-8 mag található, de egyes apróbb magvú típusoknál 8-10 db is lehet. Ezermagtömege 50 és 150 g között változhat, fajtától és hasznosítástól függően. A borsó gyökerén sok apró gümő található, benne a nitrogéngyűjtést végző baktériumokkal.

A takarmányborsó termesztéstechnológiája

Éghajlatigénye

A borsók származásuk révén is általában hidegtűrők, azonban különbséget tehetünk az abraktakarmánynak, valamint az őszi vetésű zöldtakarmánynak alkalmas borsók éghajlati igénye között. A borsó már 4,4 ° C -on csírázik és 2-3 leveles korában a néhány fokos fagyot is kibírja, de az őszi vetésre alkalmas változatoknak akár 15-20 ° C-os fagyot is el kell viselniük. A borsó Belső-Ázsiából származik, így nem hőigényes a fejlődése során sem, keléskor 6-7 ° C, vegetatív növekedéskor 12-14 ° C, és virágzáskor-éréskor is 18-20 ° C elegendő számára. A vizet is jól hasznosítja, csak a kora tavaszi szárazságot viseli nehezen. A téli és a tavaszi csapadék általában elegendő számára.

Talajigénye

A borsó a jobb, búza talajok növénye, de jobb tápanyagellátottság esetén gyengébb talajokon is termeszthető. A vizes, hideg, "tevéketlen" talajokat nem szereti. A takarmányborsók azonban általában igénytelenebbek, mint a kerti borsók (kifejtő, velő, cukorborsók). A gyökérgümőkön élő , nitrogéngyűjtő baktériumok miatt a lazított, levegőzött talajokat kedveli. Egyébként az egész ország területén termeszthető.

Vetésváltása

A borsó önmaga után nem vethető a borsóuntság miatt. Elővetemény igényénél figyelemmel kell lenni a korai vetésére, ugyanis az őszi változatokat a búzával egyidőben el kell vetnünk, a tavasziakat pedig már márciusban. A borsók azonban igen jó előveteménynek számítanak, így leggyakrabban két kalászos közé vetjük. A búza jelentős terméstöbblettel hálálja meg a borsó előv e teményt. Meg kell említeni, hogy a borsók után 50-100 kg/ha nitrogén marad a talajban, így bio termesztésnél vagy környezetkímélő eljárásoknál különösen javasolhatók.

Tápanyagigénye

A borsó nem tartozik a nagy tápanyagigényű növények közé. 100 kg szemterm éshez és a hozzátartozó melléktermékhez 3,5-4,5 kg nitrogént, 1,0-1,5 kg foszfort, 1,5-2,5 kg káliumot és 2-2,5 kg kalciumot vesz fel a talajból. A borsó érzékeny a N-túltrágyázásra, és csak a kezdeti nitrogén éhségét szabad és kell kielégíteni. Ehhez álta lában a talaj tápanyagellátottságának függvényében 40-50 kg/ha nitrogén hatóanyag, és 50 –100 kg/ha foszfor, valamint ugyanannyi kálium elegendő 3 t/ha szemterméshez vagy 15-25 t/ha zöldtömeghez. Savanyú talajokon érdemes a mész (Ca) visszapótlásra is oda figyelni.

Talajelőkészítés e

Mind az őszi, mind a tavaszi változatoknál fontos a jó, kellően nyirkos magágy biztosítása. Ehhez már az elővetemény lekerülése után tarlóhántást és lezárást kell végezni. Kalászos elővetemény esetében alkalmazhatjuk a beérlelő talajművelést. Cél, hogy az őszi borsónál októberre, a tavaszi vetésűeknél legalább március közepére kellően ülepedett, aprómorzsás magágyunk legyen. Könnyű, homoktalajoknál ez akár egy vetőszántással vagy tárcsázással is elérthető. A jó vetéshez, és az e g yöntetű gyors keléshez, fejlődéshez, de a betakarítási veszteségek csökkentése miatt is asztal simaságú magágyat kell készíteni.

Vetése

Az őszi takarmányborsót október közepéig, a tavaszit márciusban el kell vetni, mivel a borsó 6-8 ° C-on már csírázik. Abraktakarmány borsóknál 1 millió/ha körüli csíraszámot, zöldtakarmány borsóknál ennél valamivel kevesebbet, általában csak 800 ezer csírát kell vetni hektáronként 5-8 cm mélyre. Apró magvúakat sekélyebben vetjük, de száraz talajon mélyebbre vessünk. A madár kár miatt a vetésmélységre ügyelni kell. A borsómagot érdemes csávázni vetés előtt.

Vetőmag szükséglete: tiszta vetésnél 150 – 200 kg /ha, de apró magvú galambborsóból 50-70 kg/ha is elegendő lehet. Zöldtakarmánynak előnyös a kevert vetése, amikor 50-70 %- ban támasztónövényt (pl. nagyobb szalmájú búzát) vetünk a nagyobb zöld tömeg és az állomány könnyebb betakaríthatósága miatt is.

Növényvédelme

A borsótermesztésnél is mindig törekednünk kell az állomány gyommentesen tartásáról. Ezt már a talajelőkészítés során, a kikelt gyomok kiirtásával megelőlegezhetjük. Vetés után-kelés előtt a kétszikű, széles levelű gyomok ellen Igran, Patoran vagy Patoran Plus, Dual Gold 960 EC szerrel keverten (ez a fűfélék ellen) javasolt. Az Igran Combi Gold 450 EC mindkét gyo m csoport ellen önmagában is elegendő. Pivot, Stomp 330 ugyancsak alkalmas lehet a gyomirtására. Kelés utáni alkalmazásra egyszikűek ellen pl. Agil javasolható. Zöldtakarmány borsó esetében a gyomirtás el is hagyható, ha nincsenek a területen mérgező gyomok . Kártevők közül kezdetben a csipkéző bogarak, később akácmoly és a bagolylepkék elleni védekezésre lehet szükség. A betegségei közül a peronoszpóra, a rozsdák és a baktériumos zsírfoltosság inkább csak csapadékos, hűvös évjáratokban okozhatnak gondot, így ezek ellen csak szükség esetén védekezzünk.

Betakarítása

A takarmányborsó betakarításánál is a hasznosítás szerint két megoldás alkalmazható. Abraktakarmánynak átalakított gabona kombájnnal éretten (16-18 % szemnedvesség) kell betakarítani egy vagy néha k ét menetben a borsómagot. Flexibilis vágóasztal alkalmazása mellett a gumi verőlécek felszerelése, a dob fordulatszámának csökkentése és a dobrés mag méret szerinti beállítása szükséges. Két menetes betakarításnál, ha gyomos vagy ha nem ért össze a borsó, először rendre vágják a borsót és némi utóérlelés után harmaton rendről kombájnnal csépelhető. Szemtermése 3-5 t/ha.

Zöldtakarmányborsónál egyszerűbb a helyzet, virágzásban, az állatok igénye szerint kaszálható vagy szenázskészítésnél kaszáló-szecskázó gép ekkel betakarítható a zöldtömeg. Zöldtömege 20-35 t/ha.

Fajtái

Abraktakarmány borsófajták: Agadir (FR), Amanda (AT), Ideál (FR), Integra (NL), I.P.3 (HU), Irina (SK), Croquet (FR), Obelisque (DK), Lantra (NL), Libella (DE), Debreceni galambborsó ( HU, madáreleségnek).

Zöldtakarmány borsófajták:

tavasziak: I.P.4 (HU) , I.P.5 (HU), Rubin (HU), Ina (CZ)

ősziek: Andy (HU), Nany (HU), Hevesi 3 (HU), NS Pioner (YU), Tutti (HR, magnak is).

Termesztés kalkulált költségei (Ft/ha, elővetemény kalászos)

Gépi munkák (könnyű talajon)
Szántás	12.700
Tárcsázás	3.700
Kombinátorozás	3.700
Műtrágyaszórás	1.900
Vetés	3.700
Gyűrűshengerezés	2.200
Gyomirtás	1.800
Borsó betakarítás	8.100
Ö s s z e s e n :	37.800
Anyagszükséglet:
Vetőmag	12.000
150 kg/ha 34% N műtrágya	8.600
300 kg/ha 18 %-os P műtrágya	12.800
100 kg/ha 60 %-os K műtrágya	5.900
Gyomirtószer	10.000
Ö s s z e s e n :	49.300
M i n d ö s s z e s e n:	87.100