A (csemege) szőlőtermesztés ökológiai feltételei

Az alföldi szőlőtermesztés kialakulása Mária Terézia koráig vezethető vissza. Abban az időben a "megindult homok" megfogására telepítették a szőlőt gyümölcsfákkal vegyesen. Ekkor alakult ki a kettős termesztés és a gyalogművelés. Ezek a jellegzetes alföldi szőlők azóta fon tos tájképi elemmé váltak, ma már a tájesztétika részének tekinthetők. Azt is fontos kiemelni, hogy az Alföldön a szőlő a területhasznosítás egyik alapvető eleme. Mintegy félmillió ember megélhetését biztosítja.

Az aszályhajlam növekedésével a szőlő egy újabb tulajdonsága is szerepet kapott. Mégpedig az, hogy a szőlőnövény - vízkereső gyökerei révén - hasznosítani tudja az alsó talajréteg vízkészletét is. Az aszál ykárok kivédése érdekében ezért fontos megismerni az alföldi szőlőter mesztés jellemzőit, mai helyzetét és termesztésbiztonsági lehetőségeit

A szőlőtermelés termőhelyi adottságairól a legrészletesebb és a legpontosabb képet a szőlő termőhelyi nyilvántartása adja. Az 1982-ben elkészített és azóta változatlan felmérő és érté kelő módszer mellett karbantartott, pótlólagos felvételezésekkel kiegészített nyilvántartás 390.500 ha-ra készült el országosan, amit az FM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete (Kecskemét) kezel. Ez nemcsak a meglévő, hanem a telepítésre számba vehető szőlőterületeket is magába foglalja.

Az alföldi szőlőtermesztő táj 3 borvidékén (Kunsági, Hajós-Bajai, Csongrádi) a termőhelyi kataszteren 3.721 ha I. o., 37.227 ha II/a. és 63.083 ha II/b. osztályú terület található.

Ajánlott termesztéstechnológia

A terület kiválasztása

A szőlőtermesztésre alkalmas területek általános alapelvei fokozottan érvényesek. Mindenképp kerülni kell az olyan területeket, ahol a köd, páralecsapódás, reggeli harmat ok képződése és felszáradása, kora esti harmatlecsapódások miatt a párásság, nedvesedés veszélye fokozot tan fennáll. Nem jó az erdő közelsége, amely akadályozza a légmozgást, árnyékot ad, valamint egyre több vadvédelmi gondot okoz.

Jó a magasabb fekvésű, levegőmozgásnak, napfénynek kitett "lefolyásos" terület. Kívánatos, hogy egy tagban ne legyen nagy felület, 5-10 ha-os területek között 30-100 m széles más kultúrákkal vagy kiegyenlítő flórával fedett terület legyen.

A különböző fajtákat ne telepítsük egy tömbbe, hogy az esetleges differenciált növényvédelmi kezelés egyszerűen megoldható legyen.

Nem jó, ha a közelben olyan szőlőkultúra van, ahol a biológiai egyensúly túlzott felbomlása miatt nagy a kórokozók felszaporodási veszélye, a szer-rezisztencia kialakult, a természetes biológiai ellenségek kipusztultak.

Mikroklíma

A szőlőtermesztők rendelkeznek már tapasztalatokkal, hogy melyik dűlő, tábla fagyzugos, hol szoktak jobban károsítani a gombabetegségek, kártevők. Ezek a területek nem alkalmasak a bio (öko) termesztésre, mert a termés nem védhető meg csak a megengedett mértéken felüli növényvédelem alkalmazásával. A kedvezőbb mikroklímájú ültetvényeket kell kijelölni biotermesztésre.

Szőlőtelepítésre a szőlő termőhelyi kataszter I.-II. (II/a.-II/b.) osztályú területei alkalmasak.

Telepítés előtt talajvizsgálatot kell végeztetni talaj alkalmassági, tápanyag feltöltési és talajjavítási szakvélemények készítése érdekében.

Homoktalajon a jobb tápanyaghatás és a talajvédelem érdekében célszerű az árkos telepítés végzése. Ebben az esetben nem az egész területet forgatják meg, hanem a kijelölt szőlősorok helyén kb. 60-80 cm széles és kb. 100-120 cm mély árkot ásunk árokásó géppel. Az árok aljára rakjuk a szakvéleményben meghatározott szerves anyagot és egyéb tápanya gokat, majd az árkot visszahúzzuk. A nagy mennyiségű szerves anyag vastag rétegben biztosítja a gyökérzónában a jobb víz- és tápanyag gazdálkodást.

Keskenyebb sortávolság esetén először minden második sort ássuk ki, majd a betakarás után váltjuk a kiásandó sorokat.

Az árkos telepítés előnye az is, hogy a sorközben korábban kialakult természetes vegetáció meghagyható, fogja a homokot, véd a defláció ellen.

Telepítés, szaporítóanyag

Telepíthetünk ősszel vagy tavasszal. Őszi telepítés esetén a felcsirkézett szaporítóanyagot védeni kell a téli időszakban, ezért a csirke tetejére szalmás trágyát helyezzünk. Az őszi tele pítés előnye, hogy enyhébb tél esetén a begyökeresedés hamarabb megkezdődik, nem kell télen tárolni a szaporítóanyagot, nem alakul ki munkacsúcs tavasszal. Hátránya, hogy a lomb hullás utáni időjárás nehezítheti vagy meg is akadályozhatja a munkák végzését.

A telepítési anyag lehet:

• egy éves szabad gyökerű dugvány (oltvány)
• egy éves konténeres dugvány (oltvány)
• két (több) éves konténeres törzses dugvány (oltvány)  
• sima dugvány vessző  
• “gombásított” sima dugvány vessző

Ha a talaj kvarctartalma magas, saját gyökerű szaporítóanyaggal telepíthetünk.

Az Alföldön sok helyen telepítenek sima vesszővel, melynek előnye, hogy a képződő gyökér szabadon fejlődhet, nem kell a telepítéskor visszavágni.

A rezisztens fajták többsége a filoxérának is ellenáll, ezért dugványként (európai gyökeres vessző) telepíthető.

Az Alföld egyes területein sima vesszővel telepítenek ültetővassal, és a szokásosnál hosszabb (55-60 cm) vesszőt használnak. Soltvadkert környékén a “gombásított” vesszővel való telepítést alkalmazzák.

Gyökeres szaporítóanyagot gödörbe telepítünk, mert így hosszabb gyökeret hagyhatunk, illetve a gödör aljára komposztot, szervestrágyát tehetünk, ami a kezdet i fejlődést segíti elő.

Nagyon fontos a telepítéskor történő beöntözés, beiszapolás.

Telepítési rendszer

Korábban a keskeny soros, alacsony tőkeformák voltak a jellemzőek. Ma inkább a szélesebb sortávolságot és a magas művelést alkalmazzák.

A Homokhátság talajtani és ökológiai adottságai miatt a kisebb tőkeformákat, a fagyveszély miatt a biztosító szálvesszős magas műveléseket ajánljuk.

Javasolható a hagyományos fejművelés, az ikersoros, művelő utas fejművelés, a 2,5 – 3,0 m-es sortávolságú és 0,9 – 1,0 m tőtávolságú magas művelési formák, ahol a vékony, szellős lombfal kialakítható.

Tenyészterület, tőkeszám, művelési mód

Az alacsonyabb tápanyagkínálatra való törekvés is indokolttá teszi a kis egyedi tőketerhelést és nagyobb tőkeszámot. Így lehetővé válik, hogy kevesebb hajtással, kisebb önárnyékolással termeljük meg a szőlőt. Ezért esetenként a 100-200 cm-es sortávolság és a 100 cm-es tőtávol ság mellett az 5000-10.000 tő/ha is ajánlható.

A művelési mód megválasztásánál figyelembe kell venni a technikai, piaci, ökonómiai feltételeket, a talaj típusát, tápanyagkínálatát, a fajtát, a várható növekedési erélyt stb. Ezért a na gyobb tőkeszámot és az ehhez általában kapcsolódó alacsonyabb egyedi tőketerhelést csak ott szabad alkalmazni, ahol nem várható ettől túlzott hajtásnövekedés.

Ajánlott művelési módok a sor- és tőtávolságtól, a fajtától, a tápanyagkínálattól stb. függően:

• az alacsony művelések közül: fej-, bak-, legyező művelés, széles soros alacsony művelés,  
• a magas művelési módok közül: javított Moser művelés, biztosító csappal, Sylvoz művelés,  
• korlátozottan ajánlható művelésmód a Guyot művelés és az ernyőművelés.

Törekedni kell a keskeny lombfal kialakítására, ezért semmiképpen nem ajánlott a Moser- és a függönyművelések alkalmazására.

Ajánlott művelésmódok:

Fejművelés

• Szalagművelésű fejművelés  
• Széles sorközű alacsony művelés

Magas művelések

• Moser-féle magas kordonművelés  
• Egyesfüggöny művelés  
• Sylvoz művelés  
• Ernyő művelés

Talajművelés

A sorok gyommentességét talajműveléssel kell biztosítani. A gyommal és a takarónövénnyel magasabb páratartalmat idéztünk elő, ami növeli a kórokozók okozta fertőzésveszélyt, amel lett ezek esetenként gazdanövényei a szőlő kártevőinek (pl. takácsatka) is. Ugyanakkor virágporuk fontos tápláléka a levél- és takácsatkák felszaporodás át gátló ragadozóatkáknak. Ezért takarónövényként kis vízfogyasztású, alacsony növekedésű fűfélék javasolhatók. A talajtaka rás helyes alkalmazása kedvező hatású a vírusfertőzés, az aszály mérséklése szempontjából is.

Az ültetvények talaja természetes tápan yag feltáródásának biztosításához, valamint a jobb vízgazdálkodás elősegítéséhez a talajlazítást előnybe kell részesíteni.

Növényvédelem

A szőlőben állandó jelleggel veszélyeztető károsítók ellen ökológiai növényvédelmi techno lógia megtervezése sem könnyű feladat, hát még annak megvalósítása. Az alább közölt elképzeléseket csak nagyon elszigetelt környezetben, kisebb felületen szabad kivitelezni, és a ta pasztalatok tanulságainak leszűrése után lehet kis lépésekkel továbbhaladnunk. Az ilyen jelle gű technológiában használható szereket az Európai Unió (EU) vonatkozó rendelete az alábbi táblázat szerint szabályozza.

Az EU által engedélyezett növényvédőszerek :

• Chrysanthenum cinerarieafoliumból extrahált piretrin alapú készítmények, amelyek szinergens anyagot tartalmazhatnak,
• Derris ellipticaból készült készítmények,
• Quassia amaraból készült készítmények,
• Ryania speciosaból készült készítmények,  
• méhszurok (propolisz),  
• kovaföld,  
• kőpor,  
• metaldehid (kristályos acetaldehid) alapú készítmények, amelyek riasztó (repellens) hatá súak a magasabb rendű állatfajtákra is, amennyiben csapdákban alkalmazzák azokat,  
• kén,  
• bordói keverék,  
• burgundi keverék,  
• nátrium szilikát,  
• nátrium bikarbonát,  
• kálium szappan (lágy szappan),  
• feromon készítmények,  
• vírus granulátumok,  
• növényi és állati olajok,  
• paraffinolaj,  
• Bacillus Thuringiensis készítmények.

Ennek figyelembe vételével tárgyaljuk a károsítók elleni védekezési technológiát.

A helyi meteorológiai megfigyelésekre, mérésekre alapozott számítógépes szőlő növényvé delmi előrejelző programok - mint pl. a “GALATI-VITIS” - a tapasztalatok szerint jó hatással működnek. Általában 10-30 %-os szerfelhasználás csökkenés érhető el velük.

Kémiai védekezés a bio (ökológiai) szőlőtermesztésben

A bio termesztés (ökológiai szőlőtermesztés) kémiai védekezési rendszerét az alábbi táblázat foglalja össze.

Forrás: "ALTERVITIS" Magyar Ökológiai Szőlő és Bortermelők Egyesülete technológiai ajánlása

Megjegyzés: a számítógépes növényvédelmi előrejelző program javaslata szerint a felhasznált szerek köre változhat. Pl. kimaradhat a peronoszpóra vagy lisztharmat elleni készítmény.

Összefoglalás

A homokhátsági szőlőtermesztés számára az alábbiak emelendők ki, mely tényezők együttesen az aszálykárok mérséklését eredményezik.

1. Az ökológiai (bio) termesztés új piaci lehetőséget jelent a termesztők számára (vegyszer mentes csemegeszőlő, biobor).

2. A termőhely kiválasztása döntő tényező lehet.

3. A környezeti (ökológiai) sajátosságokhoz igazodó technológia pontos megfogalmazása:

- ellenálló (toleráns) fajták telepítése,

- kis tenyészterületű, kis egyedi terhelésű, vékony lombfalat adó művelésmódok választása,

- gondos, időben elvégzett zöldmunka biztosítása,

- téli fagyok elleni védelem lehetősége,

- talajtakarás, takarónövény alkalmazása,

- rendszeres szervestrágyázás,

- hasznos élő szervezetek védelme, előrejelző módszerek, biológiai védekezési eljárások

alkalmazása,

- a tájfajták, tájtermesztés újra alkalmazása.

Ajánlott szőlőfajták, fajtajelöltek

Zala gyöngye:

Új fajok közötti keresztezéssel előállított (rezisztens) hibrid. Csizmazia József és Bereznai László az Eger 2 (Seyve Villard 12375) és a Csaba gyöngye keresztezésével állította elő. Hajtásai gyorsan, hosszúra nőnek, laza lombozatot nevel. Nagy, laza, néha madárkás fürtöt hoz. Termése augusztus végétől fogyasztható, sokáig a tőkén hagyható, nem rothad, nem lá gyul le. Kettős hasznosítású fajta. Borszőlőnek szeptember közepén 16-20 t/ha termés esetén 16-17 Mm^o -kal szüretelhető. Peronoszpórára, Botrytisre nem érzékeny, de kissé érzékeny a liszt harmatra. A szárazságot is kevésbé tűri. Téli fagytűrőképessége jó, jól regenerálódik.

Túlérett termésből készült bora kevésbé kellemes. Borászati technológiai igénye eltér az átlagostól (több fejtést, félig zárt fejtést kíván).

Nero:

Csizmazia József és Bereznai László állította elő az Eger 2 (Seyve Villard 12375) és a Gárdonyi Géza (Medoc noir x Csaba gyöngye) keresztezésével.

Fajhibrid, - betegség ellenálló (rezisztens) - fajta, kék bogyójú. Szeptember e lső felében érik, közepes termőképességű (12 t/ha), viszonylag magas cukortartalmú (18-19 Mm^o), élénk sav tartalmú. Nem rothadékony. Jó fagy- és betegségellenálló. Szárazságtűrése jó.

Fehér chasselas:

Hasonnevei: Gutedel, Gyöngyszőlő, Chasselas blanc.

Klónjai: Fr.38-95, K.16

Származása: convar. orientalis subconvar. caspica.

Közepesen erős növekedésű, közepesen laza lombozatú, bőtermő, megbízható fajta. Fürtje középnagy (140 g), bogyója középnagy (3,2 g), nedvdús, kellemes ízű, a bogyóhéj és a mag nem zavaró. Ajánlott terhelése 6-8 rügy/m² . Könnyű asztali borok készítésére is használható.

Ellenállóképessége: peronoszpóra gyenge – igen gyenge (2), lisztharmat gyenge (3), szürkerothadás közepes – magas (6), orbánc igen gyenge – gyenge (2), téli fagyok közepes – jó (6, 5), a tél elején gyenge (3), szárazság közepes (4).

Piaci értéke kevésbé alkalmas (D), de megvan a fogyasztói piaca, jól szállítható.

Piros chasselas:

Hasonnevei: Chasselas rouge.

Klónjai: K.18, FR.36-28.

Származása: convar. orientalis subconvar. caspica.

Közepesen e rős növekedésű, korán fakadó, közepes termőképességű. Fürtje középnagy (140 g), bogyója középnagy (3,2 g), vékony héjú, finom ízű és savtartalmú, kissé lédús. Megbízható fajta. Ajánlott terhelése 6-8 rügy/m². Asztali borok készítésére is használható.

Ellenállóképessége: peronoszpóra gyenge – igen gyenge (2), lisztharmat gyenge (3), szürkerothadás közepes – magas (6), orbánc igen gyenge – gyenge (2), téli fagyok közepes – jó (6, 5).

Piaci értéke kevésbé alkalmas (D), de megvan a fogyasztóközönsége, jól szállítható.

Pölöskei muskotály:

Hasonneve: R.10.

Származása: Zalagyöngye x 5917-8 (Gloria Hungariae x Erzsébet), Szegedi S., Erős J., Ésik A-né, SZBKI Kecskemét, H.

Erős növekedésű, termékeny, szeptember második felében szüretelhető. Javasolt terhelés 5-6 rügy/m² . Jól termékenyül, termőképessége a közepesnél jobb. Fürtje nagy (250-300 g), ágas, laza, bogyója közepes (3,5 g), zöldes-fehér színű, kellemes muskotályos zamatú, kissé savas, héja eléggé érezhető, ropogós, terméséből kellemes muskotályos bor készíthető.

Ellenállóképessége: peronoszpóra közepes – jó (6), lisztharmat közepes – jó (6), szürkerothadás igen jó – jó (8), orbánc gyenge (2), téli fagyok gyenge (3, 4, 3), szárazság gyenge (3). Kiváló a fürt lisztharmat-ellenállósága.

Piaci értéke megfelelő (C).

Palatina CSFT.159:

Hasonnevei: Augusztusi muskotály, Prim.

Származása: Seyve Villard 12375 x Szőlőskertek királynője muskotály, Kozma P., Sz.Nagy L., Sesztákné, Urbányi M., Tusnádi J., KÉE, Budapest, H.

Későn fakad, korán zsendül, augusztus harmadik dekádjában érik. Jól termékenyül, termőképessége jó. Fürtje középnagy (240 g), bogyója középnagy (3,1 g), finom muskotályos ízű, aranysárga, ropogós, olvadékony. Jól szállítható, tárolható. Ajánlott terhelés 6-8 rügy/m².

Ellenállóképessége: peronoszpóra közepes – magas (6), lisztharmat közepes (5), szürkerothadás nagyon magas (8), orbánc gyenge (3), téli fagyok közepes (3, 5, 4), szárazság közepes – jó (6).

Piaci értéke jó (B).

Teréz:

Hasonneve: R.58.

Származása: Seyve Villard 12375 x Olimpia, Szegedi S. et al., SZBKI Kecskemét, H.

Erős növekedésű, szeptember végén érik, bőtermő. Fürtje nagy – nagyon nagy (450 g), bo gyója nagy (5,2 g), semleges ízű, kissé leves, héja és magja érezhető, jól szállítható.

Ellenállóképessége: peronoszpóra közepes (6), lisztharmat magas (7), szürkerothadás nagyon magas (8), orbánc gyenge (3), téli fagyok közepes – jó (4, 6, 5), szárazság jó (7).

Piaci értéke megfelelő (C).

Cegléd szépe:

Mathiász János állította elő a Chasselas blanc croguant és a Chasselas rouge royal keresztezé sével. A Chasselastól később érő, rózsaszín bogyószínű, közepes termőképességű, gyengébb növekedésű, jó fagytűrő, rothadás ellenálló, gombás betegségekkel szembeni ellenállása átla gos. Szárazságtűrése átlagos.

Csemegeszőlő szedése, szállítása, értékesítése

Szedés az érési idő szerinti sorrendben történik. Az egy menetben történő szedést és kiszere lést javasoljuk 10-es rekeszbe, megfelelő csomagolással, díszítéssel. Eső után, míg fel nem szárad a fürt, ne szedjünk. A sérült, beteg bogyókat rögtön el kell távolítani.

A leszedett szőlőt a legrövidebb időn belül hűtőbe kell helyezni, ahol kb. 4 ^o C-on tárolható. A szállítás során is ajánlott a hűtőlánc biztosítása.

Közeli piacra hűtőkocsi nélkül is szállítható, de ajánlott az éjszakai szállítás, amikor a hűvö sebb levegő hűtő hatása kihasználható.

Értékesítése lehet az üzemből közvetlenül (direkt értékesítés), kereskedelmi hálózatnak (nagykereskedőknek) vagy áruházláncoknak.

A késői (októberi) érésű fajtákat kb. 90 %-os érettségi állapotban szedve karácsonyig tárol hatjuk hűtőben 0-4 ^oC-on. Az ünnepi piacon magas abb áron értékesíthető.

Az ellenőrzött ökológiai (bio) termék a tanúsítvánnyal magasabb áron értékesíthető.

Gazdaságossági elemzés

Telepítési költségek:

• alacsony művelésű, sűrű térállású karós szőlő: ~ 1,5 millió Ft/ha  
• magas művelésű, széles soros, huzalos támrendszerű szőlő: ~ 2,5 millió Ft/ha  
• alacsony művelésű, ikersoros, huzalos támrendszerű szőlő: ?~ 2,0 millió Ft/ha
• Jelenleg a telepítési költségek kb. 50-55 %-a pályázat útján, vissza nem térítendő támogatás ként igényelhető.

Ökológiai gazdálkodás támogatása:

Jelenleg az átállás 3 évében kb. 40-50 ezer Ft/ha vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a gazdálkodók.

Az EU-ban az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás támogatott, a normatív támogatás mértéke kb. 60-80 ezer Ft/ha-nak felel meg.

Ökológiai gaz dálkodás ellenőrzési költségei:

•  
• átállási időszakban 4500 Ft/ha (de minimum 19800 Ft + ÁFA)
•  
• átállt területen 6750 Ft/ha (de minimum 19800 + ÁFA)
•  
• terméktanúsítvány díja: értékesített termék nettó eladási árának 1 %-a + 12 % ÁFA

Termő szőlő éves művelési költségei és a várható bevétele:

Költség: anyag + munkabér + géphasználat kb. 350-500 ezer Ft/ha

Várható terméshozam: kb. 10-12 t/ha

Értékesítési átlagár: 60-100 Ft/kg (nem ellenőrzött szőlő)

80-140 Ft/kg (ellenőrzött ökológiai szőlő)

Árbevétel: 600-1200 ezer Ft/ha (nem ellenőrzött szőlő)

800-1400 ezer Ft/ha (ellenőrzött ökológiai szőlő)

Figyelembe véve az ültetvény amortizációját, a földbérlet költségét, a banki kamatokat és az inflációt is, a rezisztens csemegeszőlő éves nyeresége 200-500 ezer Ft/ha lehet. Persze ez alapvetően függ a piaci lehetőségektől, melyet minden gazdálkodónak a telepítés előtt célsze rű felmérni. Az ökológiai termékek piaci kereskedelme évente 10-40 %-kal növekszik, az Európai Unióban jelenleg keresleti piac van, így megfelelő kereskedelmi kapcsolatokkal az értékesítés biztosítható.

Egy gazdaság csemegeszőlő termesztésének költség – jövedelem viszonyait mutatják a követ kező táblázatok, illetve néhány rezisztens szőlőfajta terméseredményét.

Csemegeszőlő termelés jövedelmének alakulása1994.-1996. között:

Forrás: Ipacs Sz. I. 1997.

Költségfedezeti pont alakulása 1994.-1996 . közötti időszakban:

Forrás: Ipacs Sz. I. 1997.

Rezisztens csemegeszőlő-fajták terméseredményei :

Forrás: Ipacs Sz. I. 1997.

A Homok hátságon telepítésre ajánlott csemegeszőlő-fajták :